Nyitókép: MTI/EPA/Filip Singer

Súlyos kérdésben kell döntenie a héten Olaf Scholznak, a kormánya sorsa is a tét

Infostart
2022. október 17. 17:00
Pattanásig feszült a légkör a koalíciós pártok között a német atomerőmű-vitában. A Zöldek Pártjának hét végi kongresszusán a küldöttek elutasították az atomerőművek működésének tartós meghosszabbítását, mig a liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) nem enged, és ragaszkodik az atomenergia hosszabb távú hasznosításához. A hét közepéig a pártoknak dűlőre kell jutni, ellenkező esetben a döntést hatalmi szóval a szociáldemokrata kancellárnak kell meghoznia.

Oroszország Ukrajna elleni háborúja és ennek nyomán a rendkívüli módon kiéleződött energiaválság gyökeres változásokat eredményezett a német pártok politikájában a felhasználható energiaforrások tekintetében is.

Első menetben szinte teljes konszenzussal megállapodás született a működésből kivont szénerőművek reaktiválásáról. Ezt követően került napirendre az atomerőművek sorsa annak kapcsán, hogy a korábbi tizenhét közül még működő három erőmű teljes leállítását az év végére tervezték. Ezt tartalmazta a három kormánypárt – a szociáldemokraták, a zöldek és a liberálisok – tavaly decemberi, teljes egyetértéssel szentesített koalíciós megállapodása.

Az Ukrajnában zajló háború azonban sok mindent felülírt Németországban is. A koalíciós pártok közül a szabad demokrata FDP vetette fel az atomerőművek "bezárásának" elhalasztását, mégpedig úgy, hogy az idő múlásával egyre hosszabb időre szóló halasztást követelt.

A Zöldek kezdetben ellenálltak, a pártot képviselő Robert Habeck alkancellár és gazdasági miniszter később azonban az energiaellátás biztosítása érdekében alternatívaként azt vetette fel, hogy a három erőmű közül kettőt jövő áprilisig készenléti üzemmódtan tartsanak, és szükség esetén üzembe helyezzenek. A harmadik erőmű esetében azonban erről nem lehet szó.

Mindezt kongresszusokon a küldöttek is megerősítették, ragaszodva a párt alapszabályzatában foglaltakhoz, illetve a több évtizedes hagyományokhoz, amelyek középpontjában kezdettől fogva az atomenergia, illetve az atomerőművek elleni harc állt.

A legkisebb koalíciós párt, az FDP viszont ragaszkodik álláspontjához, és azt követeli, hogy az atomerőművek működését 2024-ig, illetve az energiaválság"lecsengéséig" hosszabbítsák meg. Az elmúlt hónapok tartományi választásain igen csak leszereplő párt számára ez arculatának megőrzése, de még inkább visszaszerzése miatt is fontos. A sorozatos tartományi kudarcok után az FDP ezt az "önálló arculatot" tűzte zászlajára, ami

az atomerőmű-vitában súlyos koalíciós válsághoz, sőt egyes vélekedések szerint a három párti koalíciós kormány felbomlásához vezethet.

Olaf Scholz kancellár szociáldemokrata pártja mostanáig egyfajta "nevető harmadiknak" bizonyult, és a vitában egyértelműen nem is foglalt állást. Elemzők szerint azonban ez a szinte semleges szerepvállalás nem folytatható tovább, egyrészt a koalíción belüli válság fokozatos éleződése, másrészt az idő szorítása miatt. Erre utal, hogy a kancellár rendkívüli tanácskozásra rendelte be hivatalába a Zöldek Pártját képviselő gazdasági miniszter Habecket, valamint az FDP elnökét, egyben pézügyminiszterét, Christian Lindnert.

Értesülések szerint legkésőbb szerdáig megállapodásra kell jutni.

Bármilyen döntés születik ugyanis az atomerőművekről, működésük akár rövidebb, akár hosszabb távú meghosszabbításáról, annak érvénybe lépéséhez a vonatkozó törvény módosítására van szükség. Erre pedig a parlamentnek az ügyrendi szabályok miatt csak ez a hét áll rendelkezésére. Ezért elengedhetetlen, hogy az atomerőművek sorsáról vagy kompromisszumos megoldás szülessen, vagy pedig a kancellár hatalmi szóval hirdessen döntést.

Az Olaf Scholzhoz közel állók szerint több évtizede tartó politikai pályája óta ez utóbbi nem igazán volt jellemző rá.