"Célzott támadás" okozhatott szivárgást az Északi Áramlat-1 és az Északi Áramlat-2 földgázvezetéken a német szövetségi kormány szakértői szerint - jelentette kedden a Der Tagesspiegel. A berlini lap a hírportálján biztonsági forrásokra hivatkozva azt írta, hogy a Balti-tenger medrében futó két - használaton kívüli - vezetékrendszeren hétfőn, röviddel egymás után tapasztalt hirtelen nyomáscsökkenés nem lehetett véletlen.
A körülmények - időzítés, érintett vezetékek, a nyomásvesztés mértéke - alapján kizárólag olyan "forgatókönyv" tűnik elképzelhetőnek, amely "célzott támadásról" szól - mondta a Der Tagesspiegelnek egy meg nem nevezett szakértő, aki egy szövetségi hatóság képviseletében vizsgálja az esetet.
Tengermederben fektetett földgázvezetékek ellen "célzott támadást" végrehajtani komoly feladat, a művelethez különleges képességű erők, például haditengerészeti búvárok vagy tengeralattjárók kellenek - magyarázták a lap forrásai, kifejtve, hogy
a támadók kilétét illetően két lehetőség tűnik valószínűnek.
Meglehet, hogy a támadásért Ukrajna vagy az orosz támadás ellen védekező ország valamely támogatója felelős. Ugyanakkor az is elképzelhető, hogy úgynevezett hamiszászlós művelet, "önmerénylet" történt, vagyis orosz egységek hajtották végre a támadást azzal a szándékkal, hogy növeljék az EU földgázellátása körüli bizonytalanságot, tovább mélyítve az energiaválságot és ismét felhajtva a földgáz piaci árát, amely az utóbbi napokban csökkent.
Nyomáscsökkenést elsőként az Északi Áramlat-2 vezetékrendszeren észleltek, hétfő hajnalban. Nap közben a dán hatóságok megállapították, hogy
Bornholm térségében szivárog a gáz.
Hétfő este az Északi Áramlat-1 vezetékrendszeren is hirtelen süllyedni kezdett a nyomás.
A szivárgások felfedezésekor egyik vezetékben sem áramlott gáz az európai terminálokba, de mindkettő nyomás alatt volt a benne maradt gáz miatt. Az incidensek miatt nem lehetne azonnal újraindítani a szállítást.
A gázszivárgás a tengeren azzal a veszéllyel jár, hogy nő a hajók merülési mélysége, mert a környezetükben csökken a víz felhajtó ereje, valamint robbanásveszély is fellép a víz felszínén - írta a dán energiaügynökség, hozzátéve, hogy a tilalmi zónán kívül a szivárgás már nem jár biztonsági kockázattal. Ezenkívül a távozó metángáznak klímakárosító hatása is van a környezetben.
- A vezetékrendszerek Oroszországot és Németországot kötik össze a Balti-tenger alatt.
- Mindkét vezetékpár üzemen kívül van.
- Az Északi Áramlat-1 azért, mert az orosz fél augusztusban leállította a földgázszállítást, az Északi Áramlat-2 pedig azért, mert a német fél Oroszország Ukrajna elleni támadása miatt februárban leállította a rendszer üzembe helyezési eljárását.