Putyinnak nem sikerült végrehajtani azt, mit Ukrajnával kapcsolatba elképzelt – hangsúlyozta Olaf Scholz az ARD német közszolgálati televíziónak adott exkluzív interjújában.
A kancellár utat arra is, hogy senki sem fogja elismerni azokat a látszatreferendumokat, amelyeket Moszkva most a megszállt területeken akar rendezni. Oroszország "a klasszikus imperialista stílust" követve igyekszik szomszédja területe egy részének elfoglalására. Ez nem fog sikerülni – hangsúlyozta a német kancellár.
Scholz további támogatást ígért Ukrajnának. Ismét kizárta ugyanakkor, hogy Berlin páncélozott harci járműveket szállítson.
Ezzel összefüggésben megismételte azt a korábbról ismert álláspontját, hogy ilyen fegyverek szállítására csakis a többi uniós tagállammal összehangolva kerülhet sor
Németország ezen a téren nem járhat külön úton – vélekedett a szociáldemokrata kancellár, akit országában emiatt mind a kormánykoalíció két kisebbik pártja, mind az ellenzéki, konzervatív CDU/CSU részéről éles bírálatok érnek.
Olaf Scholz derűlátóan nyilatkozott azzal kapcsolatban, hogy az orosz gázszállítások szinte teljes elmaradása ellenére országa képes biztosítani a szükséges ellátást. A kormány mindent megtett ennek érdekében – jelentette ki.
Ugyancsak a német közszolgálati televízióknak nyilatkozott Jens Stoltenberg is. A NATO főtitkára élesen elítélte a Putyin által elrendelt részleges mozgósítást, ami még több halottal jár majd.
"Egy veszélyes háború még veszélyesebb lesz"
– fogalmazott a főtitkár, aki szerint Putyin bejelentése a háború kiszélesedéséhez vezet. Az orosz államfő rendelete ugyanakkor azt bizonyítja, hogy ez a háború nem a tervei szerint zajlik – jelentette ki a német kancellárhoz hasonlóan a főtitkár.
"A részleges mozgósítás azonban még több halottat és még több szenvedést jelent, mégpedig mindkét oldalon" – hangsúlyozta Jens Stoltenberg, aki szerint hosszú háborúra kell felkészülni. Utalt arra, hogy Ukrajnának a NATO részéről még több támogatásra van szüksége, és külön kiemelte a nehézfegyverek jelentőségét.
Ezt a háborút a legegyszerűbben úgy lehetne befejezni, ha Putyin kivonná az orosz csapatokat Ukrajnából – jelentette ki. Csakis akkor sikerülne helyreállítani a békét – tette hozzá Stoltenberg. Ha viszont Zelenszkij elnök és az ukránok abbahagynák a harcot, abban az esetben Ukrajna nem létezne tovább független országként – szögezte le.
Ebben a konfliktusban Oroszország az agresszor, amely megtámadta szomszédját. A NATO és szövetségesei támogatják Ukrajnát, hogy megvédhesse önmagát. Ukrajnának az ENSZ alapokmánya szerint joga van az önvédelemre, és a NATO-nak joga van arra, hogy támogassa az országot – szögezte le a NATO főtitkára.
Az ukrajnai háborús helyzetről beszélt Kaiser Ferenc az InfoRádió Aréna című műsorában:
(Nyitóképünkön Jens Stoltenberg NATO-főtitkár (k) fogadja Antony Blinken amerikai külügyminisztert (j2) a NATO-nagykövetek tanácskozásán a katonai szövetség brüsszeli központjában 2022. szeptember 9-én.)