Az előrenyomuló ukrán erők legalább 10 helyen találtak kínzásra utaló nyomokat a kelet-ukrajnai harkivi régióban az ukrán elnök szerint, aki szombat esti beszédében a nácikhoz hasonlította az orosz csapatokat.
Volodimir Zelenszkij leszögezte: ki fogják deríteni, kik a felelősök az atrocitásokért.
A héten közzétett ukrán beszámolók szerint több száz holttestet fedeztek fel a kelet-ukrajnai Izjum közelében, ahonnan az országot támadó orosz erők kivonultak.
Dmitro Lubinec ukrán ombudsman szerint "feltehetően több mint ezer állampolgárt kínoztak meg és öltek meg Harkiv megye felszabadított területein".
Ezt követően szombaton
az Európai Unió jelenleg soros cseh elnöksége háborús bűnöket vizsgáló nemzetközi különbíróság létrehozását szorgalmazta.
Mindeközben a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) arról tájékoztatott, hogy sikerült helyreállítani az orosz irányítás alatt álló zaporizzsjai atomerőmű négy áramvezetékének egyikét. Ezzel az Európa legnagyobb - és március óta orosz rányítás alatt álló - atomerőműjének számító létesítményt ismét összekapcsolták az ukrán hálózattal.
Jóllehet a háborús övezetben lévő erőmű hat reaktorát korábban leállították, továbbra is áramra van szüksége ahhoz, hogy a fűtőanyagot hűtse, elkerülve ezzel a leolvadást.
Az orosz csapatok ismét támadást intéztek a kelet-ukrajnai Donyeck ellen, a megye kormányzója, Pavlo Kirilenko vasárnap arról számolt be, hogy az elmúlt 24 órában öt civil vesztette életét a támadásokban, közülük négyen Bahmut térségében.
Donyeckben a háború mind ez idáig 858 civil életét követelte, és 2153 sebesültről tudnak - tájékoztatott a kormányzó, kiemelve, hogy a számban nincsenek benne a mariupoli és volnovahai halottak.
"Minden háborús bűnöst meg fogunk büntetni" - fogalmazott Telegramon Kirilenko.
Vasárnap adásba kerül Joe Biden amerikai elnök a CBS amerikai hírcsatornának adott interjúja. A CBS által közzétett előzetes felvételen Biden felszólította orosz hivatali partnerét, Vlagyimir Putyint, tartózkodjon bármilyen taktikai nukleáris vagy vegyi fegyver bevetésétől.
Veszélyben van-e a hadműveleti területen álló zaporizzsjai atomerőmű? Hogyan csökkenthető műszakilag a kockázat? Az európai áramfogyasztás hány százalékát biztosítja ma, és hogyan enyhítheti az európai energiaválságot az atomenergia? Ezekről a kérdésekről is beszélt Aszódi Attila, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Természettudományi Karának dékánja az InfoRádió Aréna című műsorában: