Öt atomhatalomnak elismert módon, ugyanakkor nem engedélyezetten már van atomfegyvere ezenkívül a világnak négy állama van, amelyek a jogilag el nem ismert atomhatalmak: India, Pakisztán, Izrael és Észak-Korea – mondta N. Rózsa Erzsébet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, a Világgazdasági Intézet munkatársa az InfoRádió Aréna című műsorában.
A szakértő szerint India és Pakisztán esete könnyű, mert mer mindkét ország dokumentáltan robbantott. Izrael soha nem állította és soha nem tagadta, hogy atomfegyvere van. "Ez állítólag még Richard Nixon és Golda Meir között egy négyszemközti tárgyaláson született megállapodás. Nixon nem szeretett volna atomfegyvereket, de Golda Meir közölte vele, hogy na, nekünk vannak" – fogalmazott N. Rózsa Erzsébet, és hozzátette: ennek az 1967-ben tartott megbeszélésnek az aktáit titkosították ötven évre, azóta pedig pár év eltelt, de a sajtóban "nagy ráharapás nem volt."
"Izrael tehát közvetett bizonyítékok alapján rendelkezik a nukleáris fegyverek képességével. Észak-Korea részese volt az atomsorompó-egyezménynek, de hosszas huzavona után kilépett. Miután robbantott többször is, tudjuk, hogy van neki is nukleáris fegyvere" – mondta N. Rózsa Erzsébet.
A szakértő szerint
az sem egyértelmű, más országok tudnak-e szerezni atomfegyvert.
"Ez egy nagyon jó kérdés. Én azt mondanám, inkább kevésbé, mint igen, és ennek oka, hogy akinek van, az rettenetesen vigyáz rá, nem ad senkinek, mert ha én adok, többeknek lesz. Tehát minél kevesebbeknek van, annál nagyobb a biztonságom, az elrettentésem annál jobban működik"– magyarázta a szakértő.
Szerinte vannak olyan országok, melyek rendelkeznek azzal a műszaki tudással, ami az atomfegyver előállításához szükséges, és amelyeket "senki nem akadályoz meg" ezeknek a létrehozásában. Ilyen például Németország, Japán vagy Dél-Korea. A nemzetközi rendszer ebből a szempontból minden hibája ellenére nagyon szigorúan zár, mert
ha egy országnak van atomfegyvere, akkor annak az elsődleges érdeke, hogy a másiknak ne legyen.
A tálib korszak mérlege Afganisztánban
A szakértő az InfoRádió műsorában arról is beszélt, hova jutott Afganisztán a tálibokkal egy év alatt, mióta az amerikaiak kivonultak. "A tálib kormány maga is harcol két felkeléssel szemben. Tehát amikor megjelenik egy olyan szervezet, amely akár az iszlám nevében, vagy akármilyen radikális ideológiával lép fel, és hatalmi pozícióba jut, akkor pillanatok alatt szembetalálja magát a tőle jobbra vagy balra levő más radikális csoportokkal" – fejtette ki.
Szerinte most Afganisztánban a tálib vezetés is ezzel küzd: az egyik az Iszlám Állammal kapcsolatba hozható horasszani Iszlám Állam-csoport. Ez egy nagyon radikális csoport, amit a tálibok sikerrel visszaszorítottak Afganisztán keleti részén, de úgy tűnik, újraszerveződnek. A másik pedig egy csoportosulás a korábbi kormánnyal és azok szövetségeseivel, nemzeti ellenállás frontja néven.
A tálib kormányzatot a világ egyetlen országa sem ismeri el hivatalosan annak ellenére, hogy vannak kapcsolataik akár Oroszországgal, akár tárgyaltak Dohában, az Egyesült Államokkal, akár Kínával. A szakértő szerint a leírások alapján ugyanakkor
"a tálib vezetés minden hibája ellenére egy évtizede nem látott, kevésbé háborús, kevésbé radikális, fegyveres támadásos hangulat van Afganisztánban."
Ennek egyik jeleként az UNAMA, az ENSZ afganisztáni missziója is visszatért az országba és folytatja a tevékenységét. Viszont Afganisztánt is sújtja az élelmiszerhiány, az éhínség, a koronavírus-járvány, ami "nem ismer se országhatárt, se túl magas hegycsúcsot", emiatt rengeteg problémával kell szembenézni, ráadásul az ország nem kap túl sok segítséget.
"Érdekes helyről kap némi támogatást: Indiától. Ez viszont Pakisztánnak nem túl jó hír, hiszen arra számított, a hagyományos afganisztáni–pakisztáni kapcsolatok révén majd biztosabb lehet viszony. Igen is, meg nem is" – tette hozzá N. Rózsa Erzsébet.