Veszélyeztetik a civil lakosság életét azáltal, hogy sűrűn lakott területekre helyezik bázisaikat, vádolta jelentésében az Amnesty International Ukrajnát és az ukrán katonákat.
Ukrajna egyértelműen megsértette a nemzetközi humanitárius jogokat azzal, hogy civil objektumokat használ katonai bázisként - fogalmaz az összeállítás. A szervezet április és július között, Donbasz, Harkiv és Mikolajiv régióban vizsgálódott. Mint Demeter Áron, az Amnesty International magyarországi programvezetője az InfoRádióban elmondta, 19 településen találták annak nyomait, hogy az ukrán hadsereg bizonyos egységei, illetve ukrán katonák sűrűn lakott területeken, időnként kórházakban és elhagyott iskolákban is berendezkednek, és adott esetben onnan harcolnak.
"Kórházakból és azok közeléből nem lehet fegyveres konfliktusban részt venni senkinek. Iskolák esetében annyit enged a jog, hogy ha azok elhagyottak, és ha sehogy máshogy nem megoldható, csak akkor lehet bennük hadiállásokat kialakítani" - mondta Demeter Áron.
Az egyik legnagyobb feltárt probléma a programvezető szerint az, hogy amikor ilyen lakott területeken berendezkednek az ukrán katonák, akkor
jellemzően nem értesítik a civil lakosságot és nem is próbálják evakuálni vagy biztonságba helyezni őket.
Ez jogellenes és életveszélyes is, hiszen így az orosz válaszcsapásokban sokkal nagyobb eséllyel sérülnek és halnak meg civilek. Ezt szintén dokumentálja ez a jelentés.
Figyelmeztetni akartak
Természetesen el kell különíteni az orosz propagandát és a valóságot, emlékeztetett a szakember. Rámutatott: abban a világsajtót bejáró esetben, amelyben egy szétlőtt kórházból terhes kismamákat kellett kimenekíteni, és az oroszok azt közölték, hogy ott ukrán egységek voltak, úgy tűnik, nem volt igaz, ezt nem tudták igazolni (vagyis akkor valószínűleg nem voltak ott ukrán katonák).
Demeter Áron hangsúlyozta azonban, hogy bárhogyan is harcol az ukrán hadsereg bármilyen egysége, az nem adhat felmentést az orosz támadásokra - sem magára az agresszióra, sem arra, hogy az orosz hadsereg napi szinten követ el háborús bűncselekményeket, használ tiltott fegyvereket és bombáz közvetlen civil helyszíneket. Mindazonáltal a jelentéssel az ukránokat figyelmeztetni akarták arra, hogy a nemzetközi jog mindenkire vonatkozik, és hogy nekik is mindent meg kell tenniük azért, hogy a civilek ne sérüljenek meg, amennyire lehet, biztonságban legyenek.
Az Amnesty International magyarországi programvezetője azt is elmondta, a szervezet küldött kérdéseket az ukrán védelmi minisztériumnak, de ők úgy döntöttek, hogy nem válaszolnak, nem is reagáltak.
Kritikák
Az ukrán kormány képviselői elutasították a jelentést, mondván, az őket vádolja, felmentve Oroszországot felelőssége alól, írja a The Guardian.
Az Amnesty Ukrajna időközben lemondott irodavezetője, Okszana Pokalcsuk a Facebookon azt írta, hogy nem értenek egyet a jelentéssel. Elmondása szerint kihagyták őket az összeállítás kiadását megelőző folyamatból, amikor kifogásolták, hogy az hiányos bizonyítékokon alapul, amelyeket külföldi kollégák állítottak össze.
"Nem vették figyelembe csapatunk érveit az ilyen anyagok elfogadhatatlanságáról és hiányosságairól.
Az ukrán hivatal képviselői mindent megtettek annak érdekében, hogy megakadályozzák ennek az anyagnak a közzétételét" - írta Pokalcsuk.
Zelenszkij tiltakozik
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is elutasította a jelentésben foglaltakat, mivel azok az agresszorról az áldozatra hárítják a felelősséget, mondta napi videóbeszédében, azzal vádolva a civil szervezetet, hogy amnesztiát próbál adni a terrorista orosz államnak.
"Az államunk elleni agresszió
indokolatlan, invazív és terrorista.
Ha valaki olyan jelentést ír, amelyben az áldozatot és az agresszor közé valamilyen módon egyenlőségjelet tesznek, ha az áldozatról elemeznek néhány adatot, az elkövető tetteit pedig figyelmen kívül hagyják, azt nem lehet tolerálni" - fogalmazott a Euronews szerint.
A legmagasabb rangú ukrán vezetők is cáfolnak
Hanna Maliar ukrán védelmi miniszter-helyettes szerint a jelentés torzítja a valós képet, és nem érti meg azt. Elmondta, hogy az ukrán katonák azért kerültek a városokba, hogy azokat védjék.
"A jelentés nem figyel a kronológiai sorrendre. Itt az Orosz Föderáció követi el a bűncselekményt, Ukrajna a saját földjét védi, Moszkva pedig figyelmen kívül hagyja a háború minden szabályát. És Ukrajnával ellentétben nem engedi be az olyan nemzetközi szervezeteket, mint az Amnesty" - mondta Maliar.
Arról is beszélt, hogy a frontvonalakon folyamatosan evakuálják a civileket, de vannak, akik ezt nem akarják, annak ellenére sem, hogy könyörögnek azért, hadd vigyék őket biztonságosabb területekre.
Olekszij Reznyikov védelmi miniszter egyenes úgy fogalmazott, hogy groteszk Ukrajna vádolása.
Dmitro Kuleba, az ukrán diplomácia vezetője is felháborodott a jelentésben foglaltak miatt, úgy véli, az fals egyenlőségjelet tesz az áldozatok és az agresszor közé.
Az ukrán helyzet különleges
Steven Haines, a londoni Greenwichi Egyetem nemzetközi közjogi professzora szerint nem feltétlenül törvénytelen iskolát katona bázisként használni, és
az ukrajnai helyzet mindenképpen kivételesnek nevezhető
jelenleg. Humanitárius bázisokként is használnak Ukrajnában iskolákat.
Azt az Amnesty is elismeri, hogy a katonák beköltözhetnek iskolákba, de csak abban az esetben, ha azok közelében nincsenek lakóépületek - kivéve, ha erre operatív okokból szükség van. Haines ezzel egyetért, mondván, a parancsnokok felelőssége a döntés. ideális esetben lakott területen nem folyhatna háború, de Haines is kiemelte, hogy az invázió jellege elkerülhetetlenné tette a városi hadviselést is az ukrán háborúban.