Nagy-Britanniában már 1963-ban megszűnt a kötelező sorkatonai szolgálat, a példát pedig 1992-ben Belgium, majd 1997-ben Franciaország is követte. 2004-2011 között számos európai ország döntött úgy, nem kötelezi fiataljait, hogy katonasággal töltsenek éveket vagy akár csak hónapokat.
Magyarország 2004 novemberében törölte el a sorkatonaságot, melyet a szerződéses katonai szolgálat váltott fel. Európában csak néhány olyan állam maradt, amely továbbra is behívja fiataljait: Dánia, Észtország, Finnország, Ciprus, Görögország, Ausztria és Svájc tartozik ezek közé. De még a felsorolt országokban is történtek enyhítések. Ausztriában például csak hat hónap a szolgálat hossza a Euronews cikke szerint.
Oroszország miatt kezdték el visszavezetni
Az első sokk, ami miatt az országok ismét gondolkodni kezdtek a sorkatonaság intézményének újraélesztésén, szintén Oroszország nevéhez fűződik: 2014-ben, Krím elcsatolásának idején döntött úgy Ukrajna is, hogy újra bevezeti a kötelező hadi szolgálatot.
Most ennek köszönhetik, hogy profi sereg és tartalékosok hada tudott szembe szállni Putyin seregével.
Litvánia 2008-ban szüntette meg, majd 2015-ben újra bevezette a kötelező szolgálatot. Két évvel később Svédország újra bevezette a sorozást. Franciaország 2019-ben kezdte meg az újonnan bevezetett, SNU néven ismert nemzeti szolgálat utánpótlását. Litvánia védelmi minisztériuma az idén januárban, a háború kezdete előtt tanulmányt indított a sorozással kapcsolatosan. Aztán jött Ukrajna megszállása, és egyre több ország kezdett el visszakozni korábbi döntéseivel kapcsolatosan.
Fizetett önkéntes szolgálat a jövő?
Lettországban július elején a védelmi minisztérium bejelentette, hogy a 18-27 éves férfiaknak tizenegy hónapos katonai szolgálatot kell teljesíteniük. A törvényjavaslatot, amelynek még át kell mennie a parlamenten, várhatóan jövőre terjesztik be.
"A lett lakosságnak fel kell ismernie, hogy a túlélés érdekében növelnünk kell a katonai kiképzésben részesült és harcra kész lakosok arányát. Ezzel csökkenteni lehetne annak kockázatát, hogy Oroszország tetszés szerint megtámadja Lettországot" - mondta akkor Artis Pabriks védelmi miniszter.
Más országok is követhetik a lett példát. Áprilisban a holland védelmi minisztérium állítólag tanulmányt kezdett a skandináv típusú sorkötelezettség bevezetéséről, mivel aggályosnak tartják, hogy a katonai állások negyede jelenleg betöltetlen. Lengyelország márciusban vezette be a
"fizetett önkéntes általános katonai szolgálat"
rendszerét. Romániában, ahol néhány hónapja még mereven elutasították a koncepciót, a védelmi minisztérium ebben a hónapban törvénytervezetet terjesztett elő, amely arra kötelezné a külföldön élő állampolgárokat, hogy szükségállapot vagy háború esetén 15 napon belül hazatérjenek sorkatonai szolgálatra.
Itthon nincs tervben
Tény az is, hogy nem mindenki követi a példát. António Costa portugál miniszterelnök kizárta a kötelező katonai szolgálat visszatérését. Spanyolországban, Olaszországban és Belgiumban sem alakult ki nagy vita a témáról. Magyarországon Schmidt Mária javaslatára májusban a Honvédelmi Minisztérium reagált azzal, hogy nincs tervben a sorkatonai szolgálat visszaállítása.
Németországban 2011-ben felfüggesztették a sorkötelezettséget: most a politikai paletta minden szegmenséből érkező politikusok azt javasolták, hogy vissza kellene térni ahhoz.
"Vannak politikusok, akik általános szociális évet követelnek minden férfi és nő számára, ami azt jelentené, hogy a katonai szolgálat lenne az egyik lehetőség" - magyarázza Joachim Krause, a kieli egyetem politológia professzora. "Katonai körökben azonban nincs egyértelmű vonal állásfoglalás. Egyrészt vannak a sorozás támogatói, akik azzal érvelnek, hogy Németországnak több katonára van szüksége. Másfelől vannak, akik azzal érvelnek, hogy a behívott katonák már nem képesek kezelni a modern hadviselés komplex technológiáit" - tette hozzá.
Új veszélyek a láthatáron
A hazafiság, a nemzeti egység és Franciaországhoz hasonló országokban a munkanélküli fiatalok számára való elfoglaltság érvei mellett az aggodalmak arra irányulnak, hogy az európaiak felkészültek-e az új veszélyekkel való szembenézésre. Az Európai Védelmi Ügynökség jelentései szerint 1999 és 2021 között az EU összesített védelmi kiadásai csak 20 százalékkal nőttek. Ehhez képest az USA 66 százalékos, Oroszország 292 százalékos, Kína pedig 592 százalékos növekedést ért el ugyanebben az időszakban.
Az Oroszországhoz közeli országok számára a Moszkva által jelentett fenyegetés igazán kézzelfogható, a hadseregek azonban
Európa-szerte küzdenek a létszámhiánnyal.
A holland hadseregben például a helyi média szerint jelenleg mintegy 9000 üres álláshely van, ami az összes álláshely mintegy negyede.
Nincs ugyanakkor ma már szükség hatalmas gyalogságokra: a fő kérdés az, hogy válasszák ki a katonai szolgálatra alkalmasakat. A 2010-es évek elején újra bevezetett katonai szolgálatok szinte mindegyike az önkéntesség felé hajlik. A legtöbbjük valóban nem olyan univerzális, mint korábban - és vita van arról, hogy kötelező-e vagy sem.
Nagyobb az egyenlőség, szabad akarat is van
A 2017-ben Svédországban újra bevezetett rendszer sem ugyanaz, mint amit hét évvel korábban megszüntettek Alma Persson, a svéd Linköpingi Egyetem docense szerint.
"Az új változat férfiakra és nőkre egyaránt vonatkozik, és megpróbálja megtartani a személyes motiváció és az önkéntesség hangsúlyozását, bár valóban kötelező"
- tette hozzá. Évente 4000 újoncot hívnak be, ls közülük kerülnek ki azok, akik többségében vállalják is a szolgálatot, számuk azonban töredéke a sorköteles korúakénak. Norvégiában több tízezerre tesznek versenyvizsgát, és pár ezer embert soroznak csak be. A katonai szolgálat újbóli bevezetését fontolgató országok többsége ezt a "skandináv modellt" követi.
A Lengyelországban márciusban bevezetett új rendszer szintén önkéntes - és fizetéssel jár. Azok, akik jelentkeznek, havi közel 1000 eurós fizetést kapnak, majd egy év teljes idejű kiképzés után beléphetnek a hivatásos hadseregbe.