A KMKSZ honlapján kedden megjelent nyilatkozatban rámutatnak, hogy a törvénytervezet gyakorlatilag megegyezik az egy esztendővel ezelőtt közzétett változattal, azonban amíg "az előző célja a kisebbségi jogok garantálása volt, a jelenlegi már csak a kisebbségi jogokkal kapcsolatos társadalmi viszonyok sajátosságait kívánja meghatározni".
A tervezet "a nemzetközi jogban elfogadott nemzeti kisebbségek fogalma helyett a jogi környezetet teljességgel nélkülöző nemzeti közösségek fogalmat használja" - áll a nyilatkozatban.
A KMKSZ úgy értékeli, hogy a törvénytervezet "jelentős jogszűkítést jelent az Alkotmányban és más nemzetközi megállapodásokban rögzített normákhoz, illetve az eddigi gyakorlathoz képest, s
a közelmúltban elfogadott oktatási és nyelvtörvényben kodifikált korlátozások megerősítését jelenti a nyelvi, oktatási, média stb. jogok területén".
Emellett a jogszabálytervezet nem biztosítja a nemzeti szimbólumok szabad használatát, "a kompakt nemzetiségi letelepedési térségek megőrzését, megnehezíti a kisebbségi szervezetek támogatását, ellehetetleníti a kisebbségi nyelven működő médiumok működését, s kimarad belőle az erőszakos asszimiláció tilalma is".
A tervezet a kisebbségi jogokat a nemzeti közösségekhez tartozó személyek egyedileg gyakorolható jogaként értelmezi, ami megfosztja a nemzeti kisebbségeket "bármiféle intézményesen gyakorolható politikai, oktatási, nyelvi jog érvényesítésétől, s így saját sorsuk befolyásolásának lehetőségétől is".
"A tervezet elfogadása a kisebbségek jogi helyzetének további romlásához vezetne" - szögezte le a KMKSZ a nyilatkozatban.