Az ezzel kapcsolatos vita egyáltalán nem új keletű, a Németországot is rendkívül erősen sújtó energiaellátási válság miatt azonban az elmúlt hetekben kiéleződött. Az országban a korábbi tizenhét atomerőmű közül ma már csak három működik, de egy korábbi kormányhatározat ezt a hármat is az év végén "halálra ítélte".
Az Olaf Scholz kancellár vezetett hárompárti koalíció tavaly decemberi hivatalba lépésekor hitet tett az erőművek végleges bezárása mellett. A helyzetet azonban gyökeresen megváltoztatta Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja, amely az energiaellátás frontján már eddig is rendkívüli nehézségeket okozott.
Németországban – noha meghirdették a megújuló energiaforrások mielőbbi hasznosításáért indított harcot – lehetetlen lemondani a fosszilis energiáról, amit jelez az is, hogy újból működtetni kezdték a nem éppen klímabarát szénerőműveket.
A három erőmű további működésének követelésében határozott szövetségere talált a CDU/CSU a legkisebb kormánypártban, a szabaddemokrata FDP-ben is, amely a koalíciós partnerekkel, mindenekelőtt a Zöldek Pártjával szembehelyezkedve ugyancsak emellett foglal állást.
Robert Habeck zöld párti gazdasági miniszter mostanáig mereven ellenezte ezt, a Der Spiegel szerint azonban most változtatott álláspontján.
A kormány szóvivője Habeckre hivatkozva közölte, hogy hamarosan újabb, a villamosenergia-ellátás országos helyzetét felmérő, úgynevezett stressztesztet hajtanak végre, és a végleges álláspontot az atomerőművekkel kapcsolatban a teszt adataitól teszik függővé.
A miniszter, aki egyben alkancellár is, utalt arra, hogy hasonló tesztet a háború kitörése után egy ízben már végeztek, de annak eredménye megfelelő volt, így az atomerőművek működésének meghosszabbítása fel sem merült.
A CDU/CSU ugyanakkor a maga részéről egyfajta politikai csaléteket is bevetett.
Jens Spahn, a pártszövetség frakcióvezetője közölte, hogy "cserébe" hajlandók lennének elfogadni a Zöldek által javasolt, úgynevezett "Tempolimitet", azaz az autópályán való 130 kilométeres sebességkorlátozást.
Spahn szerint a korlátozás ugyan rendkívül csekély mértékben lesz hatással az energiafogyasztásra. "Ennek ellenére ha a Zöldek beleegyeznek az atomerőművek múködtetésének fél évvel történő meghosszabbításába, egyfajta nemzeti kompromisszum keretében mi is hajlandók vagyunk tárgyalni a sebességkorlátozásról" – jelentette ki.
Ez viszont a "száguldáspárti" liberális FDP haragját váltotta ki. A párt parlamenti frakcióvezetője Christin Dürr a sebességkorlátozás elfogadásának felvetése kapcsán "kupeckedésről" beszélt. Dürr szerint az atomerőművek további működtetése jelentős hozzájárulás lenne az energiaellátási válság mérsékléséhez, a "Tempolimit" azonban semmit nem jelentene.