Minden olyan államnak, amelyik csatlakozni kíván a NATO-hoz, több feltételt kell teljesítenie az ARD német közszolgálati televízió által vázolt menetrend szerint
Mindenekelőtt magáénak kell vallania az ENSZ Alapokmányában foglalt célokat. Csakis olyan demokratikus országról lehet szó, amely tiszteletben tartja és védelmezi a szabadság és a demokrácia elveit.
Elkötelezettnek kell lennie a jogállamiság alapelvei iránt, és kerülnie kell minden fajta kisebbségi vagy nemzetközi konfliktust.
Egy tagjelölt országnak továbbá képesnek kell lennie arra, hogy megfelelően hozzájáruljon a kölcsönös védelemhez. Továbbá készen kell állnia arra, hogy más tagállamoknak szükség esetén segítséget nyújtson mind politikai, mind katonai eszközökkel.
Erre utal a NATO alapító egyezményének, a Washingtoni Szerződésnek az 5.cikkelye, amely kimondja, hogy
egy vagy tö9bb tagállam ellen intézett fegyveres támadást valamennyiük ellen irányuló támadásnak tekintenek.
Ahhoz azonban, hogy bármelyik ország NATO-taggá váljon, nem feltétlenül szükséges az, hogy saját hadsereggel rendelkezzen. Izland például tagja a NATO-nak, noha nem rendelkezik saját fegyveres erővel.
Ami Finnországot és Svédországot illeti, mindkét ország több éves és szoros katonai együttműködést tart fenn a NATO-val. A többi között a szövetséggel közös békemissziókban, illetve hadgyakorlatokon vesznek részt, és fegyverarzenáljuk is kompatibilis a NATO fegyverzetével.
Miután a két északi ország esetében a NATO-tól már megérkezett a hivatalos meghívás, következnek a csatlakozási tárgyalások, amelyek végén a tagjelölteknek ígéretet kell tenniük arra, hogy vállalják a szövetség céljait és kötelezettségeit.
A szervezet ezt követően a jelenlegi tagállamok elé terjeszti a pályázókkal folytatott úgynevezett csatlakozási jegyzőkönyvet, amit valamennyi tagállamnak ratifikálnia kell vagy a kormány vagy a parlament jóváhagyásával.
Ami a csatlakozási folyamat időtartamát illeti, erre nincs semmifajta garancia. Egyes országok már évtizedek óta várnak a tagságra, például Georgia. Az akkori Grúzia 2002-ben folyamodott a tagságért, de egyelőre beláthatatlan, hogy erre mikor kerülhet sor. Különös tekintettel arra, hogy az ország nem teljesítette a szükséges előfeltételeket.
A két északi ország esetében ez a folyamat azonban gyorsabb lehet. Nem kizárt, hogy a csatlakozási jegyzőkönyvet már egy héttel e meghívást követően aláírják.
A tagállamok által szükséges ratifikálás - a parlamentek nyári szabadsága miatt - még néhány hónapot vehet igénybe.
Becslések szerint ez hat-nyolc hónapig tarthat.
A NATO-t utoljára 2020-ban bővítették, akkor Észak-Macedónia nyert felvételt a szövetségbe.