Nyitókép: KREMLL/Getty Images

A hidegháború óta először bővülhet a globális atomfegyver-arzenál

Infostart
2022. június 13. 09:36
A következő években először számít a globális nukleáris arzenál növekedésére a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI), miközben évtizedek óta nem volt ilyen aggasztóan magas az esély arra, hogy ezeket be is vessék.

Bár 2021 januárja és 2022 januárja közt csökkent a nukleáris fegyverek száma, az atomhatalmak azonnal akcióba léptek és ismételten emelni kezdték azokat a SIPRI szerint. A globális robbanófejkészletek hamarosan évtizedek óta először emelkedni kezdhetnek, írja a Reuters.

"Valamennyi nukleáris fegyverrel rendelkező állam növeli vagy fejleszti arzenálját, legtöbbjük élesíti a nukleáris retorikát és a nukleáris fegyverek katonai stratégiájukban betöltött szerepét. Ez a trend nagyon aggasztó" – mondta Wilfred Wan, a SIPRI tömegpusztító fegyverek programjának igazgatója az agytröszt 2022-es évkönyvében.

Három nappal Oroszország ukrajnai inváziójának kezdete után – melyet a Kreml továbbra is speciális katonai küldetésnek nevez – Vlagyimir Putyin elnök magas riadókészültségbe helyezte országa nukleáris elrettentő erejét. Arra is figyelmeztetett, hogy ha Oroszország útjába állnának más államok, annak olyan következményei lehetnek, amilyeneket még nem látott senki a történelem során.

A legnagyobb nukleáris arzenállal Oroszország rendelkezik: 6977 robbanófeje van, ami 550-nel magasabb szám, mint az Egyesült Államok készlete.

Ez a két ország birtokolja több mint 90 százalékát a világ nukleáris robbanófejeinek, bár a SIPRI szerint Kína is fejlesztésekbe kezdett, a becslések szerint 300 új rakétasilóval.

A SIPRI szerint a nukleáris robbanófejek száma a 2021. januári 13 080-ról 2022 januárjában 12 705-re csökkent. Becslések szerint 3732 robbanófejet telepítettek rakétákkal és repülőgépekkel, és mintegy 2000-et – amelyek csaknem mind Oroszországhoz vagy az Egyesült Államokhoz tartoznak – tartottak magas készültségi állapotban.

"A világ nagyhatalmai közötti kapcsolatok tovább romlottak egy olyan időszakban, amikor az emberiség és a bolygó egy sor és sürgető kihívással néz szembe, amelyeket csak nemzetközi együttműködéssel lehet kezelni" – mondta Stefan Lofven, a SIPRI igazgatótanácsának elnöke, volt svéd miniszterelnök.