Szijártó Norbert szerint két tényező szólt Horvátországban az euró bevezetése mellett: az egyik a politikai elkötelezettség – a jegybankelnök, a mindenkori pénzügyminiszter és a kormányfő részéről is elkötelezett cél volt az euró –, a másik pedig, hogy e mellé társult a magas társadalmi támogatottság is.
Az energiaválság és az orosz–ukrán háború miatt is megugró infláció Európa-szerte drágulást hoz, de az euróbevezetésnek efelett is jelentős ára lehet Horvátországban. A Budapesti Corvinus Egyetem világgazdasági tanszékének adjunktusa elmondta,
egy horvát kormányzati dokumentum kétmilliárd kuna extra kiadással számol,
ami rengeteg különböző tételből tevődik össze, benne az addicionális inflatórikus hatással, a banki vagy üzletviteli költségek emelkedésével.
Az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank nemrégiben publikált konvergenciajelentése már elfogadta a horvát euróbevezetést, de lesznek még politikai körök, mert az Európai Parlamentnek és az Európai Tanácsnak is jóvá kell hagynia.
"Ha az eurózóna szemszögéből nézzük, hosszú idő után Horvátország lehet az első ország, amelyik az eurózónába belép, ezzel kvázi azt is mondhatja az eurózóna, hogy továbbra is vonzó ez a közösség. Ezekkel a potenciális extra költségekkel pedig a jelenlegi horvát kormány számol" – emelte ki a szakértő.
A magyar turisták idén nyáron fizethetnek tehát utoljára kunával Horvátországban, 2023-tól a magyar pénztárcák számára a legfontosabb tényező a mindenkori euró–forint árfolyam lesz Szijártó Norbert szerint.
"Már most szeptembertől kettős árrendszert fognak használni, euróban és kunában is jelzik majd az árakat, tehát nagyjából látható lesz, hogyan konvertálják ezeket. Magyar szempontból a fő kérdés sokkal inkább az, hogy az euró–forint árfolyam a jövőben hogyan alakul. Ha stagnálás, némi erősödés lesz a forint esetében, akkor az a feltételezés, hogy nem kell komolyabb költségekkel számolniuk horvátországi nyaraláskor, ám ha a mostani árfolyam tovább gyengül, akkor természetesen igen" – tette hozzá.