Gehard Schröder 1998 és 2005 között volt Németország kancellárja. 2005-ös választási veresége után az üzleti életbe nyergelt át, és elvállalta az elnöki tisztséget az Oroszországot és Németországot Ukrajna és Lengyelország megkerülésével, a Balti-tenger alatt összekötő Északi Áramlat földgázvezeték megépítésére létrejött cég, a Nord Stream AG felügyelőbizottságában. Néhány évvel ezelőtt pedig a Rosznyefty kőolaj- és földgázipari társaság felügyelőbizottsági elnökének választották meg.
Az Ukrajna ellen indított orosz háború nyomán Németországban megelégelték Schröder "Putyin-barátságát". Pártjának politikusai beérték volna azzal, ha a volt kancellár felhagy oroszországi üzleti kapcsolataival, ezeket a felszólításokat azonban Schröder figyelmen kívül hagyta
A lavinát ugyanakkor azzal az interjúval indította el, amelyet The New York Timesnak adott. Ebben
védelmébe vette Putyint és az Ukrajna ellen általa indított háborút,
és Németországot az Oroszországgal való együttműködésre szólította fel.
Az interjú nyomán az SPD vezetői úgy döntöttek, hogy kezdeményezik Gerhard Schröder kizárását a pártból, amelybe a hetvenes évek közepén ifjú szocialistaként lépett be. A német parlament megnyirbálta volt kancellárként élvezett kiváltságait, és szankciókkal fenyegette meg őt az Európai Parlament is. Ennek nyomán Schröder lemondott ugyan a Rosznyeftnél betöltött igazgatósági posztjáról, de Putyintól nem volt hajlandó elhatárolódni.
Az SPD-ben ellene kezdeményezett kizárási eljárással kapcsolatban most úgy fogalmazott, hogy "nyugalommal" szemléli. Hangsúlyozta, hogy az eljárás kimenetele semmilyen hatással nem lesz politikai meggyőződésére.
"Egész politikusi életemben kitartottam a szociáldemokrata párt mellett. Ez így marad a jövőben is, még akkor is, ha a párt vezetői közül egyesek ezt talán megnehezítik számomra"
– tette hozzá.
A kizárási eljárást Hannoverben folytatják le, a jövő héten kezdődött volna, de néhány nappal későbbre halasztották. A volt kancellár nem lesz jelen, és nem is képviselteti magát Hannoverben.