"Nem mondhatja meg senki kívülről, hogyan vezessük az országot" - fogalmazott az új elnök, leszögezve: Manila "nem tartja magát a régi, hidegháborús, befolyásolásra törekvő övezetekben megszokott gondolkodásmódhoz".
"A szuverenitásunk szent, nem adjuk fel semmiért" - jelentette ki, hangsúlyozva, hogy a Fülöp-szigetek "egyetlen négyzetmétert sem enged" a tengerparti övezetre formált jogaiból.
Ifjabb Ferdinand Marcos megemlítette Kínát, s jóllehet hangoztatta, hogy nem szabad tovább élezni a Peking és Manila közötti konfliktust, a vitás kérdésekről pedig párbeszédet kell folytatni, leszögezte azt is, hogy e párbeszédek során Manila "határozottan lép fel".
"Nem szabad velük háborúba sodródnunk. Ez most az utolsó, amire szükségük van" - fogalmazott.
Kína a nyersanyagokban gazdag, 3,5 millió négyzetkilométernyi Dél-kínai-tenger szinte egészét magának követeli, és több, katonai célokra kiépített, mesterséges szigetet hozott létre a térségben. A tenger egyes részeit viszont a Fülöp-szigetek, Vietnam, Malajzia, Brunei és Tajvan is magáénak tartja.
A kábítószer-kereskedelemmel kapcsolatban az elnök elismerte, hogy továbbra is problémát jelent az országban.
Marcos emellett hangsúlyozta: kiemelt fontossággal kezelik majd az ország gazdaságát, elsősorban a növekvő infláció és a munkanélküliség problémáját.
Manila a koronavírus-járvány alatt rendkívül nagy adósságot halmozott fel.
A néhai diktátor, Ferdinand Marcos fia földcsuszamlásszerű győzelmet aratott a május 9-i elnökválasztáson, több mint 31,6 millió voksot kapott, 60 százaléknyi szavazatot. Ő az első elnökjelölt, akinek sikerült abszolút többséget szereznie azóta, hogy apját 1986-ban megbuktatták, és családja amerikai száműzetésbe kényszerült.