A közlemény szerint - amelyet az Ukrajinszka Pravda hírportál idézett - szombaton "csaknem 46 ezren érkeztek, ebből több mint 42 ezren ukránok".
Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) adatai szerint a háború kezdete óta mostanáig
- 6,111 millió ember hagyta el Ukrajnát, ebből
- 3,316 millióan utaztak ki Lengyelországba,
- 957,98 ezren Romániába és Moldovába,
- 800,1 ezren Oroszországba,
- Magyarországra 594,66 ezren,
- Szlovákiába 415,4 ezren,
- Fehéroroszországba pedig 27,31 ezren
- emlékeztetett a hírportál.
Oleh Szinyehubov, a keleti országrészben lévő Harkiv megye kormányzója közben egy tévéműsorban úgyszintén arról számolt be, hogy a háború miatt elutazni kényszerülők közül egyre többen térnek vissza a megyeszékhely Harkiv városába. Szavai szerint naponta mintegy kétezren térnek vissza Harkivba, és ez a szám folyamatosan növekszik. Kiemelte ugyanakkor, hogy a városban meg kell oldani a lakhatási problémákat, mert jelenleg
a harkivi metróban mintegy 4,5 ezren élnek.
"Legalább ideiglenes lakhatást kell biztosítanunk az infrastruktúra helyreállításáig" - jegyezte meg a kormányzó.
Az ukrán katonai hírszerzés nyilvánosságra hozta, hogy adataik szerint
mintegy 2,5 ezer csecsen fegyveres vett részt az ukrajnai harcokban
február 24. óta. A jelentés szerint közülük "körülbelül százan meghaltak, háromszázan megsérültek, és több mint hatvanan elmenekültek Ukrajnából, hátrahagyva fegyvereiket".
Makszim Kozickij, a nyugat-ukrajnai Lviv megye kormányzója közölte, hogy az orosz erők vasárnap hajnalban rakétacsapást mértek egy katonai objektumra a lengyel határ közelében lévő javorivi járásban. A katonai objektum megsemmisült. Később a ukrán légierő nyugati parancsnoksága arról tájékoztatott, hogy a légvédelem két orosz rakétát, amelyet valószínűleg a Fekete-tengerről lőttek ki, megsemmisített Lviv megyében.
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter a Bild am Sonntag című német lapnak adott interjújában - amelyet az Ukrajinszka Pravda szemlézett - egyebek mellett azt mondta, hogy "normálisnak" tartja az Oroszországi Föderációval a tárgyalások folytatását a fegyverszünet érdekében. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a háborús bűnök elkövetőit - Oroszoroszország legfelsőbb vezetőit is beleértve - felelősségre kell vonni. "Nincs semmi baj a tűzszüneti megállapodással, ha ez az első lépés a probléma megoldása felé, egy lépés Ukrajna területének felszabadítására. De nem engedjük meg, hogy a diplomácia csak meghosszabbítsa szenvedéseinket, és pusztán elodázza a háború következő szakaszát" - fogalmazott a tárcavezető, leszögezve: "a Nemzetközi Büntetőbíróság tárgyalótermében szeretnék ülni, és (Vlagyimir) Putyint (Oroszország elnökét) a vádlottak padján akarom látni".