A koronavírus-járvány és a tájfunok is komoly problémákat okoznak az ország élelmiszerellátásában – annak ellenére, hogy az év elején kicsit javult a helyzet a Reuters cikke szerint.
A szárazságok és az árvizek szezonalitása régóta jelent gondot az országban, ahol az öntözőrendszerek és egyéb infrastruktúra hiányában nehéz gazdálkodni. Bármilyen természeti katasztrófa megbéníthatná a nemzetközi szankciók és a kereskedelem szinte teljes leállása miatt már most is csökkenő gazdaságát.
Még marad a szárazság
A Rodong Sinmun újság számolt be arról, hogy kormányzati tisztviselők, vállalati és gyári dolgozók dolgoznak a gazdákkal országszerte szivattyúberendezések kiosztásában és a vízkészletek fejlesztésében az aszály sújtotta régiókban. Részleteket nem közölt a lap az eddigi károkról: a mostani szárazság kezelését és a jövendő aszályra való felkészülést említette az erőfeszítések okai közt.
"Szisztematikus, komoly erőfeszítések folynak a közvélemény figyelmének felkeltésére és minden rendelkezésre álló képesség mozgósítására az aszály okozta terméskárok előzetes megelőzése érdekében" – áll a lapban.
Az időjárásjelentés a jövő hét elejéig komoly aszályos időszakot jósol az országban. Múlt héten azt is közölték, hogy
az idei április időjárás 2,3 fokkal melegebb a korábbi évek átlagánál,
a csapadékmennyiség pedig 44 százalékkal alacsonyabb.
Mindenkit mozgósítanak
A fővárostól, Phenjantól északra fekvő Anju és Kaechon településeken az emberek tavakat hoztak létre, műtrágyával és növekedésserkentővel kezelik a növényeket, és traktorokkal, teherautókkal és földművelő járművekkel szállítanak vezet a gazdaságokba a Rodong Sinmun szerint.
Az ifjúsági brigádoknak nevezet, általában a nagyobb infrastrukturális projektekhez mozgósított egységek eközben a közelmúltban a keleti kikötővárosban, Hamhungban vízi utakat építettek az öntözőberendezések korszerűsítésére és bővítésére irányuló erőfeszítések részeként.
Rengeteg lehet az éhező
Márciusban az ENSZ sürgette Phenjant, hogy
nyissa meg határait a segélymunkások és az élelmiszerimport előtt,
mivel az egyre mélyülő elszigeteltség miatt sokan éheznek. Észak-Koreában hivatalosan nem volt egyetlen koronavírusos megbetegedés sem, mégis lezárták határaikat és korlátozták a kereskedelmet azt megelőzően, hogy az év elején nyitottak volna Kína felé.
Az ENSZ becslése szerint már a pandémia előtt alultáplált volt a lakosság több mint 40 százaléka, 11 millió ember. Nekik már akkor humanitárius segítségre volt szükségük.