Tálas Péter szerint Peking kaotikusnak és ellentmondásosnak tűnő hozzáállása vélhetően a stratégiai kétértelműség politikáját fedi – szándékosan –, amit fenn is fog tartani, ameddig csak lehet. A szakértő úgy véli, Kínának hosszú távon bármely háborús forgatókönyv kedvező lehet, és ha netán segíteni kívánja Oroszországot katonailag, várhatóan muníciót, legfeljebb olyan fegyvereket fog adni, amik a nem halálos, illetve védelmi jellegű kategóriába esnek.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének igazgatója egyetértett azzal, hogy ha Kína az oroszok segítségére siet, azzal ő is büntetőintézkedéseket kockáztat, de egy ilyen globális szankciós háborút a Nyugat is nagyon keményen megérezne, ezért nem igazán áll az érdekében. Az viszont kétségtelenül igaz – folytatta Tálas Péter –,
ha nem eszkalálódik a konfliktus, Kínának az a jó, ha minél hosszabban fennmarad,
hiszen ebben az esetben az Egyesült Államok nem rá, hanem Oroszországra és Ukrajnára koncentrál, ami egy fontos stratégiai törekvése a pekingi vezetésnek.
A szakértő szerint a kínai politika egyébként egy nagy tesztként tekinthet az orosz–ukrán konfliktusra Tajvan kapcsán. Hozzátette: a csendes-óceáni sziget és Peking egyaránt levonhattak már jó néhány következetest a háborúról, valamint az orosz hadsereget illetően, aminek amúgy nagyobb a tapasztalata a „háborúskodásban”, mint a kínainak. Eközben pedig nagyon erősen figyelhetik azt is, hogy a Nyugat mit lép.
Lesz-e tűzszünet?
Azzal kapcsolatban, hogy lesz-e tűzszünet az orosz–ukrán háborúban, Tálas Péter úgy fogalmazott: bár sokan azt mondják, hogy igen, szerinte még várni kell rá, aminek egész egyszerűen az az oka, hogy nem látni azt az eredményt, amit Oroszország – katonailag vagy politikailag – felmutathatna. De a Volodimir Zelenszkij vezette Ukrajnán sem látni az a fajta elhatározottságot, hogy úgy kötnének bármifajta tűzszünetet, hogy az orosz csapatok Ukrajnában maradnak. Emlékeztetett: egy március 18-i ukrán felmérés szerint a lakosság 74 százaléka ugyan támogatja a béketárgyalásokat, Zelenszkij és Putyin között is, de 78 százalék szerint azt csak az orosz csapatok kivonása után szabad aláírni, ami egy olyan korlátozás az ukrán vezetés számára, amit feltétlen figyelembe kell venniük. Mi több,
az ukránok 77 százaléka szerint a dolgok jó irányba haladnak,
vagyis nagyon elkötelezettnek hat az ukrán társadalom, a honvédő háború, illetve Zelenszkij mellett, és csak 14 százalék állította ennek az ellenkezőjét – tette hozzá.