Habeck szavait a Reuters idézte, és az Infostart is beszámolt róluk. A német zöld párt társelnöke, aki egyúttal az új német kormány alkancellárja is, a hét elején egy berlini sajtóértekezleten beszélt arról, hogy Németországban jelenleg is 300 ezer állás betöltetlen, és ha a feltételek nem változnak, számuk 2029-re 650 ezerre, néhány évvel később már 5 millióra nőhet.
Mindez a politikus szerint „komoly problémákat okozhat a termelékenységben”, miért is szavai szerint az országnak készen kell állnia számos megoldás párhuzamos alkalmazására. Ilyen lehet a szakképesítések jobb közelítése a munkaerőpiac valós igényeihez egyfelől, valamint
a gazdaság minden területén – mérnököktől a szállítókig – bevándorlók szélesebb körű alkalmazása
másfelől.
Németországban már sok éve téma, hogy a társadalom öregedése, valamint a munkavállalók demográfiai összetételének előnytelen alakulása – rendre többen mennek nyugdíjba, mint ahányan munkába állnak – tényleges
időzített bombaként ketyeg a német nyugdíjrendszer alatt.
Különösen, hogy a csökkenő számú aktív kereső úgy kell, hogy eltartson növekvő számú inaktív nyugdíjast, hogy ez utóbbiak élethosszkilátásai közben folyamatosan nőnek.
Márpedig a német szövetségi statisztikai hivatal előrejelzése szerint 2020 és 2035 között a népességen belül a 67 éves vagy ennél idősebb lakosok számra közel negyedével (22 százalékkal) nő majd, elérve a 20 milliót.
A német népesség elöregedése több szempontból is szembeötlő.
A lakosság átlagéletkora jelenleg 44,5 év, ez Indiában például 27 év, de a fejlett nyugati partnereknél is alacsonyabb (Nagy-Britanniában 40 év, az Egyesült Államokban 39 év).
A 15 évnél fiatalabb németek aránya az össznépességnek csak nyolcadát teszi ki, míg a hatvan éven felüliek száma a lakosság negyedére rúg.
Különböző statisztikai becslések szerint a jelenleg 83,2 milliós német népesség a következő években még növekedni fog, de aztán meredek zuhanás következik, és ha nem áll be változás az ország demográfiai összetételébe, akkor 2060-ra visszaeshet 74,5 millióra.
A decemberben hivatalba lépett Scholz-kormány, amely a szociáldemokrata, a szabaddemokrata és a zöldpárt koalícióját fogja össze, mindezek fényében is vette be az új kormány programjába, hogy
könnyítéseket eszközölnek majd a külföldi képzett munkavállalók németországi elhelyezkedésénél, valamint, hogy növelik a munkavállalás vonzerejét
azzal, hogy a korábbi 8,60-ról 12 euró emelték az órabérek minimális nagyságát.