A Stockholmban tartózkodó Antony Blinken amerikai külügyminiszter újságíróknak nyilatkozva azt mondta: egyelőre semmi nem ad okot az optimizmusra a tárgyalásokon, és még legalább egy nap kell, hogy meg tudja ítélni: Irán jóhiszeműen tárgyal-e.
Hoszein Amirabdollahián iráni külügyminisztert pedig így idézte az iráni média: "Komoly elköteleződéssel mentünk Bécsbe, de nem vagyunk optimisták az Egyesült Államok és a három európai tárgyalópartner szándékait illetően."
A Reuters szerint úgy tűnik, mindkét fél tart attól, hogy az ő hibájának tűnik majd, ha kudarcba fulladnak a tárgyalások, ezért is már most komolytalan hozzáállással vádolják egymást.
Henry Rome, a Eurasia Group elemzőcsoporttól azt mondta a Reutersnak: lehet, hogy kudarcba fullad a mostani tárgyalási forduló, de mindkét félnek érdeke, hogy folytassák a megbeszéléseket.
Az iráni külügyminiszter napközben még azt írta a Twitteren: Az iráni atomprogramról szóló megállapodás elérhető közelségben van, de a siker a Nyugat "jószándékától" függ. Teherán észszerű, józan és eredményorientált párbeszédre törekszik. A bécsi tárgyalások komoly légkörben zajlanak, és a legfontosabb cél továbbra is a szankciók feloldása.
Hat hónapos szünet után hétfőn indultak újra az osztrák fővárosban a tárgyalások az Iránnal kötött többhatalmi atomalku felélesztéséről. A hivatalos nevén Közös Átfogó Cselekvési Terv (JCPOA) gazdasági ösztönzőket ígér Iránnak, ha cserében korlátozza nukleáris programját. Az egyezség értelmében Teherán korlátozta nukleáris tevékenységét, cserében pedig a nemzetközi közösség feloldotta az Iránt sújtó szankciók nagy részét. Donald Trump volt amerikai elnök viszont 2018-ban egyoldalúan kiléptette az Egyesült Államokat az atomalkuból, majd visszaállította a korábbi szankciókat is, erre válaszul pedig Irán a megengedettnél több és nagyobb koncentrációjú urániumot kezdett előállítani.