Az egykori brit gyarmat már 1966 óta független, tavaly október óta tervezi, hogy köztársasággá alakulva végleg maga mögött hagyja múltját. Sandra Mason főkormányzó válik a 300 ezer lakosú terület első miniszterelnökévé, de ez nem azt jelenti, hogy az Egyesült Királyság és Barbados közt a viszony ellenségessé vált volna. Ennek bizonyítéka, hogy Károly herceg is ott volt a ceremónián, beszédet is mondott.
Az eseményen katonai tiszteletadás mellett levonták a királyi lobogót és átadták a brit királyi háznak. A karibi szigetország azonban továbbra is a brit nemzetközösség része marad.
A fővárosban, Bridgetownban ünnepélyes ceremónia keretében feleskették az új köztársaság első elnökét, a 72 éves Dame Sandra Masont, aki 2018 óta az ország főkormányzója, vagyis a korábbi államfő, az angol királynő képviselője volt az országban.
A köztársasági elnököt a parlament választotta meg. November 30-i eskütétele egybeesik az ország függetlené válásának 55. évfordulójával.
Az első brit gyarmat volt
A CNN cikke szerint a barbadosi döntéshez hasonlóra az elmúlt harminc évben nem volt példa: utoljára Mauritius váltotta le ilyen módon a királynőt 1992-ben. Egy, a királyi családhoz közel álló forrás szerint a döntés egyáltalán nem volt hirtelen vagy meglepő, hanem a barbadosiak akaratát fejezi ki.
"A köztársasággá válás egyfajta felnőtté válás. Én ahhoz hasonlítom, amikor egy gyermek felnő, saját háza és jelzáloghitele lesz,visszaadja a szüleinek a kulcsokat, mert továbblép" - fogalmazott Guy Hewitt, aki 2014-2018 között az Egyesült Királyság barbadosi főképviselője volt.
A karibi szigetre négyszáz éve érkezett az első brit hajó: az 1627-ben alapított gyarmat volt az első a brit kolóniák sorában.
A sziget a magánvagyon komoly forrásává vált a következő századokban a cukor és a rabszolgakereskedelem hatására.
Ez volt az angol gyarmatosítás első laboratóriuma a trópusokon, itt hoztak először olyan törvényeket az angolok, amelyek megkülönböztették az általuk "négernek" nevezett emberek jogait. Az itteni precedens került át később Jamaicára, a Karolina-szigetekre és a Karib-térség többi részére.
A cukorexporton kívül mára az idegenforgalom és a bankszektor is fontos bevételi forrás lett.
Barbadosi viták a köztársaságról
A királynő államfői szerepe az egykori gyarmaton jórészt szimbolikus volt, ugyanakkor a szigetország számos lakója számára a brit korona az idegen hatalmat és a rabszolgatartás korát idézte fel.
A vita a teljes függetlenedéssel kapcsolatban évtizedes múltra tekint vissza, a döntés alapját az adta, hogy Barbados elég érettnek bizonyult arra, hogy teljes mértékben önállóvá válhasson. A legtöbb helyi támogatta is azt, de voltak olyanok, akiket az átmenet folyamata és hossza aggaszt.
Barbadost kedvelt
turistacélpontként nagyon megviselte a koronavírus-pandémia:
egyesek véleménye szerint most emiatt is akar az ország vezetése figyelmet szerezni és gyorsan végigvinni a változást, miközben akadnak olyanok, akik úgy szerették volna szülőhelyüket köztársasággá tenni, hogy egy hosszabb, a köztársaság szót tartalommal megtöltő folyamatként, közösen dolgozzák ki, mi is az, amit ettől a változástól várnak. A barbadosi vezetés a végjátékra fókuszált az átmenet helyett, gondolják sokan.
Jöhetnek még követők
A következő években több egykori gyarmat is követheti Barbados példáját. A tény, hogy Károly herceg felszólalt ünnepségen, arra utal, Nagy-Britannia támogatja a hasonló átmenetet. Akár Jamaica is lehet az újabb, hasonlóképp cselekvő egykori gyarmat, de megeshet, hogy a következő, a nemzetközösségből ilyen módon kiszakadó terület vár még arra, hogy megtegye a lépést, és csak II. Erzsébet uralkodásának vége előtt függetlenedik.
A királynő iránti mély tisztelet jellemzi a legtöbb egykori gyarmatot, így a 95 éves uralkodó uralma alatt talán nem lesz több hasonló esemény.
Nem Barbados egyébként az első karibi ország a volt brit gyarmatbirodalmon belül, amely köztársasággá vált: Guyana már 1970-ben az lett - csupán négy évvel a függetlenné válás után -, és köztársaság lett még Trinidad és Tobago 1976-ban, valamint a Dominikai Közösség is 1978-ban.