Litvánia és Fehéroroszország között egy 678 kilométeres határ húzódik, amit nem tagolnak természetes határvonalak, és ahol a litván határvédelem a jelenlegi eszközellátottsága mellett egy időben csupán a határ harmadát tudja folyamatos megfigyelés alatt tartani. A maradék „kétharmadnál, a mostani tervek szerint, mintegy 500 kilométeren épül majd kerítés, legkésőbb jövő szeptemberig.
A litván kormány – Orbán Viktor napokban közzétett, Európai Bizottságnak címzett leveléhez hasomlóan – korábban jelezte, hogy
komoly segítségnek tekintenék, ha a költségekbe európai uniós forrásokból is beszállnának.
Vilniusban már késő tavasszal arra hívták fel a figyelmet, hogy a fehérorosz kormány közép-ázsiai és afrikai menekülteket fogad és szállít az ország baltikumi határszakaszaira (később ugyanez megismétlődött a fehérorosz-lengyel határon is). Gabrielius Landsbergis litván külügyminiszter a brüsszeli Politicónak nyilatkozva erről mondta azt, hogy „el kell felejteni a 2015-ös migrációs válságot. Ezek az emberek nem a szíriai háború elől menekülnek. Tömeges eljuttatások az EU litván-fehérorosz határához politikai fegyverként szolgál (Minszk kezében), hogy az európai politika megváltoztatását kényszerítsék ki vele”
Litván határvédők utóbb filmfelvétellel is bizonyították, hogy menekültek egy csoportját fehérorosz területen olyan terepjáróval kísérték a litván határhoz, mint amilyennel a fehérorosz határőrség jár.
Az ily módon litván területre került menekültek száma a nyárra meghaladta négyezret, jóllehet, korábban egy év alatt sem adódott száz menedékkérő sem a litván határokon. Vilniusi hatósági közlések szerint szinte senki nem bizonyult menedékre jogosultnak.
Az EU közös határvédelmi ügynöksége, a Frontex mintegy száz határvédelmi szakértőt, 30 járőrkocsit és két helikoptert ajánlott fel a litván kormánynak, arra azonban már a viszonylag korai litván kérésre sem volt mód, hogy az Európai Bizottság közvetlen pénzügyi támogatást is nyújtson Litvániának a kerítésépítéséhez. Bizottsági illetékesek akkor arra hivatkoztak, hogy ilyen kifizetésre nincs jogcím az uniós büdzsében.
Orbán Viktor miniszterelnök e hét elején maga is levélbe szólította fel az Európai Bizottság elnökét, hogy a testület térítse meg a magyar határvédelmi intézkedések költségeit.
A kormányfő arra hivatkozott, hogy ezek az intézkedések az utóbbi időszakban mintaadóvá váltak több európai országban.
Magyarország eddig több mint 590 milliárd forintot fordított saját nemzeti költségvetéséből határvédelemre; az elsők között épített határkerítést, amelyről az elmúlt évek során bebizonyosodott, hogy hatékony védelmet biztosít az uniós polgárok és az Európai Unió egésze számára - érvelt levelében a magyar miniszterelnök.
Orbán Viktor arra is emlékeztetett, hogy Ausztria, Bulgária, Ciprus, Csehország, Dánia, Észtország, Görögország, Magyarország, Litvánia, Lettország, Lengyelország és Szlovákia belügyminisztereinek október 7-én született közös levelében az aláírók megállapították: "A fizikai akadályok létesítése hatékony határvédelmi eszköznek tűnik, amely nemcsak a belépés helye szerinti tagállam, hanem az egész EU érdekét szolgálja. Ez a legitim intézkedés haladéktalanul további megfelelő finanszírozást igényel az EU költségvetéséből."
Az Európai Bizottság szóvivője a magyar kormányfő felhívására válaszul emlékeztetett:
Ursula von der Leyen október 22-én egy hasonló kérdésre reagálva már leszögezte, hogy az EU nem ad pénzt falakra és szögesdrótokra.
A bizottsági elnök az októberi uniós csúcstalálkozón nyilatkozott így.
„Az EU pénzügyi eszközökkel támogatja a határvédelmet, de ezeket nem lehet kerítésépítésre fordítani” – fogalmazott Von der Leyen akkor. A most született szóvivői megfogalmazás szerint ez a bizottsági alapállás változatlanul érvényes.