A magyar biztos a csúcsszinten megrendezett nemzetközi stratégiai fórumon (BSF) vett részt, ahol több nyugat-balkáni ország vezetőjével kétoldalú találkozókat is folytatott. A fórumon az uniós bővítés és Európa jövőjének kapcsolatáról szóló beszélgetés résztvevője volt, a térség több országának állam- vagy kormányfőjével együtt.
Nyilatkozatában Várhelyi Olivér úgy vélte, az uniós bővítési folyamat "nehéz periódust él át", és meg kell találni azokat az okokat, amelyek ide vezettek, illetve meg kell találni a kiutat ebből.
Az afganisztáni tanulságokat is érlelve meg kell érteni, miért is fontos Európának, hogy a saját szomszédságában a hitelességével törődjön, és a hitelességét ki is használja - fogalmazott. Hozzátette, hogy
az elmúlt hetek történéseinek tükrében sok tagország újra fogja értékelni geopolitikai választásait.
Leszögezte, hogy a 2015-ös migránsválság megismétlődését sem szeretné senki.
A Nyugat-Balkán számára az unió mindig is a tagság perspektíváját ajánlotta, és úgy vélte, az afganisztáni kudarc remélhetőleg "mindenkit rádöbbentett arra, hogy nem várhatunk". A csatlakozni vágyóktól meg kell követelnünk a feltételek teljesítését, de az EU-nak is minél gyorsabban meg kell hoznia a szükséges döntéseket - hangoztatta.
Szerbiáról szólva azt emelte ki: az EU-nak és Belgrádnak közös érdeke, hogy Szerbia mielőbb az unió része legyen, hiszen az ország meghatározó része a Balkánnak, de a Balkán stabilitása nem képzelhető el egy olyan hosszú távú megállapodás nélkül, amelynek az a lényege, hogy Szerbia hogyan lesz Európa része. Látható, hogy Szerbiában felgyorsultak a reformfolyamatok, és remélhető, hogy most már ebből eredményeket is fel lehet mutatni a csatlakozási folyamatban.
Várhelyi Olivér felhívta a figyelmet arra is, hogy az Európai Bizottság letett az asztalra egy jelentős gazdasági tervet, amellyel a nyugat-balkáni országokban felgyorsítható a reálgazdasági-társadalmi csatlakozási folyamat, és ez segíthet a politikai folyamat felgyorsításában is.
A testület nagyjából egy évvel ezelőtt ismertette a térségre vonatkozó gazdaságélénkítési és beruházási tervét, amely a járvány utáni helyreállítás mellett a térség gazdasági potenciáljának kihasználását, valamint a térségen belüli együttműködés és kereskedelem fellendítését is célozza.
Az EU-tagországok és a Nyugat-Balkán országai októberben csúcstalálkozót tartanak,
de ennek várható eredményeiről még túlságosan korai lenne találgatásokba bocsátkozni - vélte a bővítési biztos.