A világon minden percben 11 ember hal éhen - közölte pénteken az Oxfam nemzetközi segélyszervezet amerikai irodájának vezetője, amikor bemutatta "Az éhség vírusa szaporodik" című jelentést.
Abby Maxman az élelmiszerellátás bizonytalanságáért a koronavírus-járvány mellett a nem szűnő fegyveres konfliktusokat és az egyre súlyosabbá váló globális felmelegedést okolta.
"Ahelyett, hogy a járvánnyal harcolnának, a háborúzó felek egymással hadakoznak, és ezzel megadják a kegyelemdöfést azoknak, akiket az időjárási katasztrófák és a gazdasági válságok már korábban legyengítettek" - fogalmazott.
A szervezet szerint világszerte 155 millióan élnek az élelmiszer-bizonytalanság különböző fokozatain, 20 millióval többen, mint tavaly. Az éhezők kétharmada válságövezetben él.
Az Oxfam részéről kiemelték, hogy a pandémia ellenére a katonai kiadások világszerte 51 milliárd dollárral nőttek, ami legalább hatszor több, mint amennyire az ENSZ-nek szüksége lenne a globális éhezés megállításához.
A jelentés "az éhezés csomópontjaiként" említ több, harcok sújtotta országot, köztük Afganisztánt, Etiópiát, Dél-Szudánt, Szíriát és Jement.
Maxman kiemelte, hogy a fegyveres csoportok továbbra is sok helyen elzárják a civil lakosságot a humanitárius segélyektől, beleértve az ivóvizet is, a kiéheztetést pedig olykor háborús taktikaként alkalmazzák.
"Az emberek nem lesznek biztonságban, ameddig piacaikat bombázzák, jószágaikat megölik, termőföldjeiket elpusztítják" - tette hozzá.
A jelentés felhívja a figyelmet arra is, hogy a globális felmelegedés és a gazdasági nehézségek tíz éve nem látott mértékben, 40 százalékkal növelték az élelmiszerárakat, ami több tízmillió embert taszított éhezésbe.
Az Oxfam felszólította a harcoló csoportokat, tegyék lehetővé a humanitárius segélyek bejuttatását az általuk ellenőrzött területekre, az adományozó országokat pedig sürgette, járuljanak hozzá az éhezés felszámolását célzó ENSZ-programokhoz.
(A nyitóképen: Szőlőlevélhez hasonló növény megfőzött leveleit eszik egy család tagjai Bani al-Kallam hegyi faluban, a fővárostól, Szanaától 100 km-re délnyugatra 2021. február 13-án. A körülbelül 28 milliós lakosú országban több mint hat éve zajló fegyveres konfliktus miatt humanitárius krízishelyzet alakult ki: a súlyos nélkülözés miatt a lakosság több mint kétharmada szorul segítségre alapvető szükségleteinek kielégítése érdekében. A hegyvidéki faluban élő 2500 helyi lakos egyetlen tápláléka a főtt szőlőlevél. A harcok következtében elpusztultak az állataik és a termények is megsemmisültek.)