A 26. helyen áll Magyarország az Európai Unióban a nemek közti egyenlőség megvalósulásának rangsorában. A Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetének (EIGE) adatai szerint a magyar egyenlőségindex a százból 53-as értéket ért el, ahol az egy pont a totális egyenlőtlenséget jelenti, szemben a százas értékű, maximálisan egyenlő bánásmóddal. Csak Görögországban rosszabb valamivel a helyzet 52,2 ponttal. A legnagyobb egyenlőtlenségek a nők és férfiak között főként a családdal, a döntéshozói pozícióban, az oktatásban és a munkaerőpiacon eltöltött időben mutatkoznak.
Szalai Piroska, a Kopp Mária Intézet szakértője szerint a rangsor nem tükrözi a magyar nők valós munkaerő-piaci helyzetét. Szerinte lehetnek olyan részszegmensek, ahol alacsony a mutató, de nincs az uniós átlag alatt Magyarország. Emlékeztetett, 2010-ben a két nem közötti foglalkoztatásiráta-különbség 6,5 százalék körüli volt, majd az ezt követő egy évtizedben a magyar gazdaság történetében mért legnagyobb foglalkoztatásbővülése következett, és a 2020-as – pandémiás – évben sem csökkent akkorát a foglalkoztatottak száma, mint Európa legtöbb országában.
Hiába diplomázik több nő, mint férfi a hazai egyetemeken, a nők között gyakoribb szakmákban diplomával együtt is jóval alacsonyabb a várható átlagjövedelem. A férfiak által uralt informatikában például kétszer magasabbak a bérek, mint amennyit például a pedagógusok kapnak. Ez a KSH Nők és férfiak Magyarországon című zsebkönyvének adataiból derült ki.
A Liga Szakszervezetek elnöke az InfoRádiónak korábban azt mondta, bár az elmúlt években az iparban nőtt az igény a női munkavállalókra, a betanított munka alacsonyabb jövedelemmel is jár, ez azonban nem egyedi. Mészáros Melinda hozzátette, sajnálatosan még azok a nők is, akik esetleg továbbtanulnak és felsőfokú iskolai végzettséget szereznek, olyan oktatási intézményeket választanak, illetve olyan területeken helyezkednek el, amelyek esetében lényegesen alacsonyabb a bérszint, mint ahol a férfiak jelennek meg nagyobb számban. Így például a társadalomtudományi és a műszaki tudományi területek közötti különbség – utóbbi javára – közel kétszeres mértékű átlagkeresetet mutat.
A szakszervezeti elnök kiemelte: a bérek helyzeten nemcsak a munkáltató és a munkavállaló ügye, hanem össztársadalmi probléma.