Az Európai Parlament ma várhatóan elfogadja azt az EU-rendeletet, ami a járvány okozta gazdasági károk ellensúlyozását célzó 750 milliárd eurós helyreállítási és stressztűrőképességi alap (RRF) végrehajtásáról intézkedik, (a joganyagot formailag utána még a tagországok EU-tanácsának és véglegesítenie kell ahhoz, hogy hatályossá válhasson).
A Reuters közben kiszivárogtatott egy január végi bizottsági belső dokumentumot, amiből kitűnik, hogy a brüsszeli testület több ország - köztük Magyarország - esetében is a közösségi pénzfelhasználás tagállami intézményi és szabályozási feltételeinek a módosítását sürgeti.
Konkrétan a magyar jogosultság kapcsán e forrás szerint bizottsági elvárásként fogalmazódott meg, hogy mielőtt sor kerülne az RRF-pénzek majdani folyósítására, több ponton is változtatásokat várnak a magyar közbeszerzési szabályozásban. A kifogások alapvetően két főbb dologra irányulnak:
nagyobb versenyt akarnak látni a pályázók között, és szigorítást várnak az elszámoltatásban, valamint helytelen pénzfelhasználás esetén a közösségi forrásvisszaszerzésben.
Általában is szorgalmazzák az átláthatóság növelését, a túlárazás gyakorlatának letörését és az összeférhetetlenségi szabályok szigorítását.
Ezek híján az említett bizottsági papír szerint a magyarországi közbeszerzést úgymond „rendszerszintű hiányosságok” jellemzik.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint a kormány semmilyen ilyen dokumentumot nem kapott, és az állítólagos papírban leírtak sem felelnek meg a valóságnak, amiért magyar részről a helyzet tisztázását kérik a Bizottságtól.
Gulyás szerint a brüsszeli testület saját adatai alapján Magyarországon a közbeszerzési gyakorlat a döntési szempontokat illetően kifejezetten jó, a közbeszerzési eljárások átláthatósága kiemelkedő, a közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos információk 98 százaléka nyilvános.
A Magyarországon közzététel nélküli közbeszerzési eljárások száma a miniszter szerint az elmúlt hat évben 3600-ról 274-re csökkent - jegyezte meg, hozzáfűzve, hogy összességében az EU a belső piaci eredménytábla alapján 2019-ben a magyar közbeszerzési rendszert átlagos szintűnek értékelte. Mindezek fényében is
elvárják, hogy a bizottság „cáfolja meg a megjelent felvetéseket”.
Magyarországra amúgy (2018-as áron) mintegy 16 milliárd euró jut majd a leendő EU helyreállítási alapból, ebből 6,2 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás, a maradék jobbára kedvezményes feltételű, hosszúlejáratú hitel lesz.
A pénzfolyósítás – várhatóan kora nyári, kezdetben előleg formájában történő – indításának előfeltétele az EU-szintű jogalkotás megtörténte után a majdani pénzfelhasználás mikéntjét kifejtő nemzeti reformprogramok benyújtása, valamint általában a közösségi pénzek nemzeti kezelésének megfelelő szabályozása, illetve ennek szavatolása.
Ami a reformterveket illeti, a brüsszeli EU-Monitor értesülése szerint mostanra már a tagországok kétharmada (köztük Magyarország) megküldte Brüsszelbe vonatkozó anyagát, hat ország még csak részelemeket, hárman pedig még semmit sem.
A pénzfelhasználási körülményeket illetően Brüsszelben emlékeztetnek, hogy a szokásos EU-intézményi és tagállami ellenőrzési mechanizmusok mellett az RRF-pénzek esetében évente kétszer EU-tanácsi szinten is áttekintik a pénzköltés állását és mikéntjét, és ha valamely tagország kétségeket fogalmaz meg egyes tagtársak pénzköltési irányáról vagy tisztaságáról, a folyósítás felfüggeszthető és vizsgálatot indíthatnak a kérdéses országok esetében.