Nyitókép: Frontex

A mai EU-belügyminiszterin is téma lehet a Frontex kivonulása Magyarországról

Infostart
2021. január 28. 13:26
Az Európai Bizottság belügyi biztosa üdvözölte, hogy az EU határőrizeti ügynöksége (Frontex) felfüggeszti tevékenységét Magyarországon. A döntés mögött az Európai Bíróság magyarországi kitoloncolást elítélő tavalyi ítélete áll.

Ylves Johansson, belügyekért felelős svéd EU-biztos twitteres üzenetben üdvözölte a Frontex magyarországi működésének felfüggesztéséről szóló döntést.

Az EUobserver ennek kapcsán tudni véli, hogy az Európai Bizottság, az Európai Bíróság tavaly december 17-i döntése fényeben, egy ideje már szorgalmazza általában is a Frontex személyzet kivonulását az országból.

A varsói központú EU-ügynökség szóvivője többek jelentése szerint is megerősítette, hogy a szervezet felfüggeszti magyarországi ténykedését, mivel

a magyar hatóságok tovább folytatják migránsok kényszerkitoloncolását a magyar-szerb határon,

ami bírósági megítélés szerint ellentétes a nemzetközi és az EU-joggal.

„Az az erőfeszítésünk, hogy megvédjük az Európai Unió külső határait, csak akkor lehet sikeres, ha tevékenységünk teljes egészében összhangban áll az EU-joggal” – idézte a magyarországi tevékenység beszüntetése kapcsán a Frontex szóvivőjét a brüsszeli Politico.

Mivel a magyar hatóság – egyebek között járványveszélyre hivatkozva – az Európai Bíróság tavalyi döntése óta is folytatja a menekültek kitoloncolását, ezzel a Frontex működése is úgymond kompromittálódna, ha folytatná működését a magyar szervek mellett – vélik az ügynökség részéről.

Megfigyelők megjegyzik, hogy az uniós határőrizeti ügynökséget az elmúlt hónapokban több támadás is érte – az Európai Parlament meghallgatásokat is kezdett -, mivel

felmerült, hogy a görög-török határon maga is tevékenyen részt vett menekültek görög felségvizekről történő kiszorításában.

A magyarországi hatósági gyakorlattól történő látványos elhatárolódás ennek nyomán is válhatott indokolttá az ügynökség számára.

A tagországok belügyminiszterei amúgy csütörtökön informális videokonferencia keretében tekintik át a félév fontosabb teendőit, és ennek részeként részletesen érintik majd az Európai Bizottság tavaly őszi átfogó javaslatát egy közös menekültügyi rendszer intézményesítéséről. A javaslatban foglaltakat a visegrádi országok egyelőre elutasítják, mert úgy látják, hogy a kötelező menekültáthelyezés, mint végső eszköz, továbbra is része a csomagnak.

Megfigyelők valószínűsítik, hogy az eszmecsere során felmerül majd a Frontex-tevékenység, és jó eséllyel a decemberi európai bírósági döntés kérdése is.