A Külkapcsolatok Európai Tanács (ECFR) most közzé tett felmérését – amelybe Magyarországot is bevonták – tavaly késő ősszel készítették, amikor még Nagy-Britannia is részben EU-hoz tartozónak számított, így az adatgyűjtést a szigetországra is kiterjesztették. (Összességében Dániában, Franciaországban, Hollandiában, Lengyelországban, Magyarországon, Nagy-Britanniában, Németországban, Olaszországban, Portugáliában, Spanyolországban és Svédországban végezték el a felmérést.)
A kérdésekben az Egyesült Államok európai megítélését vizsgálták, egyebek között azt, hogy mennyiben tartják a célzott európai országokban az Egyesült Államokat változatlanul „megbízható” partnernek, emellett konkrétan is rákérdeztek arra, vajon európai megítélés szerint az amerikai politikai-intézményi rendszer még egységesnek tekinthető, vagy szerkezetében immár elindult a széthullás felé.
Az utóbbi kapcsán a tizenegy ország átlagában a megkérdezettek negyede határozottan, további picit több, mint harmaduk (36 százalék) általánosságban, azaz
összességében 61 százalék valamilyen fokig egyetértett azzal, hogy az amerikai politikai rendszer ellehetetlenülőben van.
Különösen magas volt a határozott kritikusok aránya Nagy-Britanniában (81 százalék) és Németországban (34 százalék).
Hozzájuk képest is két észrevehető kivételt jelentettek a tizenegyek körében a lengyel és magyar válaszadók. Az előbbiek közül
a lengyeleknél csak 5, a magyaroknál csak 7 százalék fogadta el
egyértelműen az amerikai rendszer működképességének negatív megítélését, de még általánosságban is csak 19, illetve 21 százalék értett náluk egyet ezzel.
Arra a kérdésre, vajon tíz éven belül
Kína megelőzheti-e az Egyesült Államokat, a tizenegyek átlagában 60 százalék adott határozott, vagy általánosságban egyetértő választ.
Különösen a spanyolok és a portugálok körében volt magas a Kínára voksolók aránya (79 és 72 százalékkal), de hasonlóan vélekedett a britek 68 és a franciák 62 százaléka is.
A magyar és a lengyel vélekedés itt is alatta maradt a tizenegyes átlagnak, de csak kisebb arányban (lengyeleknél 49, magyaroknál 48 százalék tett inkább a kínaiakra). Rajtuk kívül Dániában haladta még meg az 50 százalékot az amerikaiakra szavazók aránya (52 százalék).
Egy további kérdéskör azt vizsgálta, vajon a megkérdezettek egyet tudnak-e érteni azzal, hogy az amerikaiakra Európában már nem lehet építeni (már nem megbízható, vagy csak csekély mértékben megbízható partnerek). A tizenegyek körében még itt volt a legnagyobb a szóródás: kifejezett többségi bizalmatlanságot igazából csak a német válaszadók mutattak (53 százalék), mellettük a britek, svédek és dánok harmada – 35, 36 és 33 százalék – osztotta ezt az álláspontot. A legkevésbé elítélően itt ismét a magyarok és a lengyelek nyilatkoztak: az előbbieknél 19, az utóbbiaknál 23 százalék tudott egyetérteni a negatív ítélettel.
Ami Joe Biden elnökké választását illeti, erről a tizenegyek körében a megkérdezettek 53 százaléka vélte úgy, hogy ez országok érdekei szempontjából pozitív változás,
és 57 százalék értett egyet azzal, hogy a fejlemény kedvező lesz az Európai Unió számára is.