Tíz éve ezen a napon gyújtotta fel magát Mohammed el-Búazízi, egy tunéziai utcai árus, miután portékáját elkobozták és őt megszégyenítették.
Sérüléseibe januárban halt bele, tette pedig elindította a jázminos forradalmat, majd az arab tavaszt. A The Guardian a YouGovval közösen végzett felmérést nyolc közel-keleti országban arról, hogy milyen változások történtek az arab tavaszt követő évtizedben az életükben.
Az eredmények szerint az 5275 válaszadó nagy többsége úgy érzi, még egyenlőtlenebb társadalomban él, mint amilyenben annak idején a mozgalom megkezdődött. Ennek dacára nem bánják, hogy az arab tavasz eseményei bekövetkeztek - kivételt ez alól csak azok az országok képeznek, amelyekben polgárháborús állapotokig fajultak az események.
Nem jobb az élet
Nem meglepő módon azoknak az országoknak lakói gondolják úgy, hogy most sokkal rosszabb az életük, mint 2010 előtt, amelyekben az utcai tiltakozások polgárháborúba torkolltak, majd nemzetközi beavatkozásig vezettek. A szíriai válaszadók 75 százaléka, a jemeniek 73 százaléka és a líbiaiak 60 százaléka válaszolt úgy, hogy
csak rontott a helyzeten az arab tavasz.
A felmérésben Szudán, Tunézia, Irak, Algéria és Egyiptom lakosait kérdezték még: egyedül a mozgalmat elindító országban, Tunéziában volt azoknak aránya nagyobb 25 százaléknál, akik úgy vélik, javult az életük.
A fiatalok optimistábbak
A különböző generációk eltérően értékelik az arab tavasz elérte eredményeket: a fiatalabbak, akik kevésbé emlékeznek az események előtti időkre, kevésbé látták negatívan a helyzetet, a 18-24 évesek ritkábban válaszolták, hogy létre sem kellett volna az egész mozgalomnak jönnie. Szüleik generációja alapvetően sokkal pesszimistábban látja az életet, úgy gondolják, gyermekeiknek rosszabbak az esélyeik életükben, mint amilyen az arab tavasz előtt volt.
Még Tunéziában, ahol "sikersztoriként" a demokratikus intézmények túlélték a zavaros időszakot, sem egyértelmű az arab tavasz megítélése: bár az emberek 27 százaléka úgy érzi, jobban élnek ma, mint annakelőtte, 50 százalék úgy véli, hogy inkább rosszabbul. Az országban a növekedés stagnál és nagy fokú a munkanélküliség, nem kis részben a koronavírus-járvány miatt. A polgári jogok terén ugyanakkor érzékelhető a fejlődés: a válaszadók 86 százaléka vélekedik úgy, hogy ma kevésbé veszélyes az ország vezetését kritizálni, mint amilyen az az arab tavaszt megelőzően volt.
Mély a szakadék
Az egyenlőtlenségek, amelyek annak idején az egész mozgalomhoz vezettek, ugyanakkor mit sem változtak. Az emberek még mindig úgy gondolják ezekben az országokban, hogy egy kis elit gazdagodott meg a társadalom kárára. Így gondolkodik a szírek 92 százaléka, a jemeniek 87 és a tunéziaiak 84 százalékával együtt. A megkérdezettek komoly hányada tartja úgy, hogy az egyenlőtlenségek csak tovább mélyedtek az elmúlt tíz évben ahelyett, hogy fejlődés következett volna be.