A hír a nemzetközi sajtóban is visszhangot váltott ki, mivel a PKN-Orlenben 27,5 százalékos állami tulajdon van, ami szakértők szerint valójában nagy arányú kormányzati kontrollt jelent a cég felett.
A Politico ennek kapcsán felidézte, hogy Piotr Gliński lengyel kulturális miniszter egy októberi nyilatkozatában arról beszélt, hogy kormánya kívánatosnak tartaná,
ha állami kézben lévő lengyel cégek kivásárolnák a külföldi tulajdonosokat a lengyel médiából.
Gliński azt is kilátásba helyezte, hogy törvényes úton szabályozni kívánják a külföldi tulajdonrészt a médiában, de ez ügyben azóta még nem volt fejlemény. Szakértők megjegyzik, hogy az EU egységes piacán elvben korlátozásmentes a tőke és a szolgáltatás mozgása, illetve vállalkozások indítása és finanszírozása, és ennyiből a külföldi részarány korlátozása nem lesz súrlódásmentes az uniós intézményekkel.
A mostani tranzakcióval a PKN-Orlen 17,5 millió olvasóhoz jut majd el, lévén a Polska Press 20 regionális újság, 120 hetilap és 500 online hírszolgáltató tulajdonosa – közölte említett twitteres üzenetében maga Daniel Obajtek, az Orlen vezérigazgatója.
Sajtójelentések szerint a lengyel ellenzék a lengyelországi szabad média aláásását látja a tulajdonosváltás mögött. A Politico idézte Borys Budkát, a Polgári Platform vezetőjét, aki a Twitteren azt hangsúlyozta, hogy egy kőolajfinomítónak szerinte nem sok keresnivalója van a médiában, és hogy az egész művelet csak azt szolgálja, hogy „adófizetői pénzből az állami propagandát erősítsék”.
Válaszában az Orlen „tisztán üzleti tranzakciónak” minősítette a felvásárlást, és utalt arra, hogy a cég már eddig is az ország legnagyobb médiaterjesztői közé tartozott.
A brüsszeli jelentés végezetül idézte a Tudósítók Határok Nélkül 2020-as „Sajtószabadság Index”-ét, amelyen Lengyelország jelenleg 180 országból a 62. helyen áll, a 2015-ös 18. helyhez képest.