A keddi luxembourgi tárgyalási napról, amely az első volt a lengyel bírók felügyeletére tavaly létrehozott úgynevezett fegyelmi tanács elfogadhatóságáról, a brüsszeli Politico számolt be.
A lengyel legfelső bíróság mellett működő fegyelmi tanács létrehozását januárban véglegesítette a lengyel parlament, azzal, hogy a testület célja a bírók működésének ellenőrzése és téves döntés vagy hatáskörtúllépés esetén a szankcionálásuk. Ez utóbbi körébe tartozhat az érintett bíró felfüggesztése, esetleg pozíciójából történő elmozdítása, vagy fizetésének csökkentése.
Az Európa Tanács jogi tanácsadó testülete, a Velencei Bizottság már a törvény előkészítési szakaszában úgy vélte, hogy az új testület alááshatja a lengyel igazságszolgáltatás függetlenségét. Az Európai Bizottság előbb „aggodalmának” adott hangot – mert a fejlemény „helyrehozhatatlan károkat” okozhat a lengyel igazságszolgáltatásban –, majd utóbb az Európai Bírósághoz fordult, kérve egyúttal, hogy a luxembourgi testület szólítsa fel a lengyel kormányt a törvény végrehajtásának felfüggesztésére addig, amíg az EU bírósága meghozza döntését. Utóbbi idén áprilisban valóban ilyen jellegű kéréssel fordult Varsóhoz.
A luxembourgi bírák az eljárás egy korábbi szakaszában a lengyel legfelső bírósághoz utalták annak eldöntését, vajon az új testület tagjainak kinevezése mentes lehet-e politikai befolyástól (azaz szavatolható-e az igazságszolgáltatás függetlensége). A lengyel testület januárban megkérdőjelezte a fegyelmi testületi tagok kinevezésének a pártatlanságát azon az alapon, hogy erre a lengyel Országos Bírói Tanács javaslata alapján kerül sor, amelynek tagjait viszont a mindenkori pártpolitikai többség által uralt lengyel parlament nevezi ki. Cserébe az Országos Bírói Tanács „politikai alapú” „törvénytelen beavatkozásnak” minősítette a lengyel legfelső bírák állásfoglalását, Mateusz Morawiecki miniszterelnök pedig a lengyel alkotmánybírósághoz fordult az ügyben.
A mindezek nyomán most folyó luxembourgi európai bírósági perben – amelyet formálisan az Európai Bizottság kezdeményezett – a lengyel álláspontot védő Anna Dalkowska igazságügyi miniszterhelyettes azzal érvelt, hogy a fegyelmi tanács szükséges annak szavatolására, hogy a bírók „ne érezzék magukat törvények felett állónak”. Dalkowska egyúttal azzal vádolta a bizottságot és a perben felsorakozó öt tagállamot, hogy jogi érvek helyett „politikai nyilatkozatokkal” operálnak.
Ez utóbbiak kitartottak azon véleményük mellett, hogy az adott körülmények között felálló és működő fegyelmi tanács alááshatja a lengyel igazságszolgáltatás függetlenségét. Külön nehezményezték, hogy dacára az Európai Bíróság áprilisi kérésének, a testület működését nem függesztették fel, sőt, a múlt hónapban ennek döntése nyomán megvonták a bírói mentességet a lengyel kormánnyal szemben kritikus véleményt megfogalmazó Igor Tuleya varsói bírótól. Egy korábbi alkalommal azért került lengyel bíró a testület bírálatának kereszttüzébe, mert EU-joganyagra hivatkozva akart eljárni.
Anna Dalkowska a vádakra azzal válaszolt, hogy „nyilvánvaló törvénysértések” esetén a bírók elszámoltathatóak kell hogy legyenek.
A perben, amit nagy nemzetközi figyelem követ, tekintettel a Lengyelország ellen folyamatban lévő – úgynevezett 7. cikk szerinti – jogállamisági eljárásra, a jövő év folyamán várható ítélet Luxembourgban.