Az Európai Unió következő hétéves költségvetése és a koronavírus-járvány utáni gazdasági helyreállítást szolgáló alap ügyében az uniós intézményeknek és a soros német elnökségnek kell előállnia új javaslattal a jelenlegi patthelyzet megoldására, mert ők akarják megváltoztatni ezek feltételrendszerét, amelyekben pedig júliusban már megállapodtak a tagországok - jelentette ki Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár kedden a BBC Világszolgálat Business Daily című műsorának adott interjújában.
A patthelyzetet - mint a BBC emlékeztetett - az okozza, hogy Magyarország és Lengyelország kilátásba helyezte: vétót emel a megállapodások elé, ha jogállamisági kritériumokat kötnek ezekhez.
A riporter megkérdezte az államtitkárt: mi a véleménye arról a vádról, hogy bár Magyarország júliusban még szolidáris volt a többi tagországgal, belement abba, hogy az unió közösen vegyen fel hitelt a helyreállítási alaphoz, most nem szolidáris. Van több tagország, amelynek nagy szüksége volna már ezekre a pénzekre, és most úgy érzi, Magyarország és Lengyelország politikai játszma tárgyává teszi ezt a segítséget - tette hozzá.
Kovács Zoltán erre válaszul elmondta: Magyarországnak nem volna szüksége a közös hitelfelvételre, mert ezt a hitelt ilyen feltételekkel fel tudná venni a szabadpiacon is, mégis belement ebbe szolidaritásból, sőt kockázatot is vállal, hiszen ha egyes országok a hitel visszafizetésekor fizetésképtelenek lesznek, akkor a magyar állampolgároknak kell helytállniuk.
Az államtitkár hangsúlyozta:
Magyarország nem változtatott álláspontján nyár óta, az mindvégig "egyértelmű, nyilvánvaló és őszinte" volt.
"Az európai intézmények, a parlament, a bizottság és a német soros elnökség választott azóta egy más utat. Nem Magyarországot kell hibáztatni." - szögezte le.
A riporter megkérdezte, hogy az államtitkár szerint hogy lesz kiút ebből a helyzetből, ha egyik fél sem enged.
Kovács Zoltán úgy válaszolt: "Van egy mondás miszerint, ha nincs megoldás, akkor nincs probléma sem, mégis felelősek vagyunk azért, hogy legyen konszenzusos megoldás, aminek az első lépése az lehetne, hogy akik ezt a helyzetet előidézték - és ezek nem Magyarország vagy Lengyelország -, vállalják érte a felelősséget."