A magyarok 57 százaléka mondja azt, hogy nem akar újabb bevándorlókat látni az országban, míg ez az arány Svédországban 3, Norvégiában 2 százalék, derül ki az Európai Unió megbízásából kétévente elvégzett kutatásból, a European Social Surveyből (ESS), ami földrajzi és tematikus értelemben véve is a legkiterjedtebb és legátfogóbb összehasonlító társadalmi felmérés Európában – írja a Qubit.
A Társadalomtudományi Kutatóközpont munkatársai több adatfelvételi kört elemeztek, és az eredményeket a Friedrich Ebert Stiftunggal együttműködésben publikáltak. Tanulmányaikban többek között azt vizsgálták, hogyan hatott a 2015–2016-os migrációs válság az európai társadalmakra, és milyen tényezőktől függ, hogy az emberek elfogadóan vagy elutasítóan viselkednek a bevándorlókkal szemben.
Mint írják, az adatokat abból a szempontból is nagy várakozás előzte meg, hogy egyszerre 31 ország még sohasem csatlakozott a felméréshez. A Qubit a szerzőket – Messing Verát és Ságvári Bencét – kérdezte arról, hogy miért csapódik le másképp a migrációs válság Kelet-és Nyugat-Európában; illetve mi az oka annak, hogy míg az elmúlt öt évben a régi tagállamokban a harmadik országbéli bevándorlók megítélése nem változott vagy javult, addig Kelet-Európában durván romlott.
„A legfontosabb tapasztalat, hogy
megszilárdult a bevándorlók elutasítottságára vonatkozó Kelet- és Nyugat-Európa közötti törésvonal”
– foglalták össze egy mondatban az elemzést a hazai kutatók. Míg a kelet-európai posztszocialista országokban a társadalom legalább ötöde egyetlen Európán kívüli harmadik országbéli bevándorlót sem engedne be, a legtöbb nyugat-európai országban ugyanez legfeljebb a társadalom 10 százalékára jellemző.
A legelutasítóbb a magyar lakosság (57 százalék), mögötte a csehek (42 százalék), bolgárok (40 százalék) és a szlovákok (37 százalék) következnek.
„Míg Nyugat-Európában a várakozásokkal szemben a legtöbb országban nem vagy pozitív módon befolyásolta a 2015-ös migrációs válság a bevándorlókkal kapcsolatos társadalmi attitűdöket, addig a kontinens keleti felén jelentősen romlott a bevándorlók megítélése az elmúlt 5 évben” – állítják a szociológusok.
Régiós trendek
A legfrissebb adatok viszont igazolják azt is, hogy ez a nyugat-európai trend tartós: Finnországban, Franciaországban, Írországban, az Egyesült Királyságban nagyjából 10 százalékponttal alacsonyabb az elutasítás aránya, mint 2015 előtt. A 2015-ös bevándorlás első számú célországaiban, Németországban és Svédországban a lakosság az integrációs kihívások ellenére továbbra is kiemelkedően elfogadó maradt.
Kelet-Európában a migrációs válság után öt évvel – különösen a visegrádi országokban – egyfajta konvergencia is megfigyelhető. Míg a kiugróan elutasító Magyarországon valamelyest mérséklődött az elutasítás mértéke (62 százalékról 57 százalékra), addig Csehországban a már említett Lengyelországhoz hasonlóan megugrott azok aránya, akik egyetlen bevándorlót sem engednének be az országba szegény, harmadik országból – 31-ről 42 százalékra. A felmérésben először részt vevő szlovákok bevándorlóellenessége szintén beleillik a régiós trendbe.