Megkezdődött Oroszországban az országos szavazás az alkotmány módosításáról, amely elfogadása után a hivatalban lévő elnök esetében eltörli újraválaszthatósága eddigi korlátozását, valamint konkrét állami szociális kötelezettségvállalási elemeket vezet be, és módosít a hatalmi ágak kölcsönös viszonyán is.
Sz. Bíró Zoltán történész, Oroszország-szakértő az InfoRádióban kétségtelennek nevezte, hogy magának az alkotmánymódosításnak a fő célja is Vlagyimir Putyin orosz elnök újraválaszthatósága volt.
"2024-ben lejár a második, egymást követő elnöki mandátuma, így nem lesz jogi akadálya annak, hogy amennyiben egészségi állapota megengedi és politikai akarata úgy kívánja, megválaszthassák újra Oroszország elnökévé" - szögezte le a szakértő.
Korábban egyébként úgy gondolta,
"valamilyen rafináltabb módját választják majd a hivatal prolongálásának",
de végül is ez a "változat" nyert, több tucat alkotmánymódosítási pont közül most ez lesz az egyik.
Eddig az orosz alkotmány úgy fogalmazott, hogy az az orosz állampolgár lehet az Orosz Föderáció elnöke, aki legfeljebb két, egymást követő ciklusban tölti be ezt a posztot, ami korlátozást jelentett.
Vlagyimir Putyin eddig összesen két szakaszban, négy cikluson át volt orosz elnök, a mostani friss alkotmányszöveg pedig kvázi "lenullázza" Putyin múltját, és újraindul számára az elnöki lehetőség.
Igazán jelentős és fontos változtatást ezen kívül az 1993-ban keletkezett alkotmány mostani módosítása kapcsán Sz. Bíró Zoltán nem lát.
"Azok a garanciák, amelyek most a létminimumra vagy a jövedelemre fognak vonatkozni, azok olyan elemek, amelyeket a kormányzat nagyon könnyen módosíthat, ugyanis
hiába nem lehet majd a létminimum alatt keresni Oroszországban, a létminimum összegét a kormány bármikor megváltoztathatja"
- mutatott rá. Vagyis a társadalom jelentős része - mint kijelentette - "semmilyen garanciát nem kap".