"Egy irányított válság előidézése lehet a célja annak, hogy Észak-Korea kedden felrobbantotta a két Korea-közötti összekötő irodát" - mondta az InfoRádiónak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének kutatója. Háda Béla szerint Phenjan így szeretné siettetni a diplomáciai tárgyalásokat az ENSZ-szankciók feloldásáról.
A létesítmény a Dél- és Észak-Korea közötti béke jelképe volt, 2018-ban nyitották meg a két ország párbeszédének és együttműködésének elősegítésére. Múlt héten azonban Észak-Korea ellenséges hangnemre váltott, és kilátásba helyezte, hogy a dél-koreai civil szervezetek északon végrehajtott röpiratos kampánya miatt mindenfajta kommunikációs csatornát felszámol szomszédjával. Már a robbantás előtt közölte Észak-Korea, hogy a hadsereg fontolgatja a két Korea közti demilitarizált zónába való bevonulást. Közben Phenjan megerősítette, hogy az észak-koreai hadsereg bevonul az ipari zónába, a KCNA észak-koreai állami hírügynökség pedig jelentette, hogy Phenjan nem veszi fel a kapcsolatot Szöullal a feszültségek elsimítása érdekében.
Háda Béla, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének kutatója azt mondta: a konfliktussal Észak-Korea az Egyesült Államokkal és Dél-Koreával való tárgyalásokat gyorsítaná.
"Már meglehetősen régóta az ENSZ-szankciók feloldását és
az észak-koreai gazdaság működéséhez szükséges erőforrások becsatornázását szeretnék elsősorban elérni,
illetve megfelelő biztonsági garanciákat kapni az Egyesült Államoktól az észak-koreai rendszer fennmaradására, és arra, hogy ez az általunk ismert, sokszor elemzett északi rezsim megszabadul attól a biztonsági fenyegetéstől, amit Észak-Korea szerint az Egyesült Államok jelent a számára."
Háda Béla szerint bár Észak- és Dél-Korea is további katonai lépéseket helyezett kilátásba, fegyveres konfliktus vagy háború nem lesz.
"Tudni kell, hogy Észak-Koreának jelenleg más eszköze nincs, mint a fegyveres erőkkel való
fenyegetőzés,
de azt nagyon jól tudják, hogy egy fegyveres konfliktus számukra kilátástalan lenne. Az Egyesült Államok és Dél-Korea egyesült fegyveres erői minden kétséget kizáróan meg tudnák védeni Dél-Korea területének egy jelentős részét, illetve
meg tudnák semmisíteni az észak-koreai fegyveres erőket egy ilyen konfliktus során."
A kutató azt is megjegyezte, hogy a keszongi robbantással Észak-Korea saját társadalma számára is erőt akart demonstrálni: Phenjan meg akarja mutatni, hogy határozottan fellép a külföldi provokáció ellen.
Háda Béla szerint az akció azt is sugallja, hogy bár Kim Dzsung Un az ország vezetője, hónapok óta nem mutatkozik a nyilvánosság előtt, a rezsim továbbra is stabil és megkérdőjelezhetetlen.