Vlagyimir Putyin kijelentésével feltehetően az asztalra akart tenni a témát, hogy nemcsak a britekben, hanem a 2004-ben csatlakozott tíz állam valamelyikében - amelyek jelentős része a mi térségünkből való -, az ő körükben is fölmerülhet ez a gondolat, ami nyilvánvalóan Oroszország számára előnyökkel járna – fogalmazott Sz. Bíró Zoltán. Hozzátette: ez akkor is igaz, ha Putyin rituálészerűen szereti elmondani, hogy nem érdekeltek az EU-n belüli problémák éleződésében, kaotizálódásában – fogalmazott Sz. Bíró Zoltán. Ennek ellenére, objektíven tekintve
Oroszország számára mindig kedvezőbb, ha nem egy nagy gazdasági és politikai erőt képviselő Európai Unióval kell bizonyos témákban tárgyalnia, hanem egyes országokkal. Ez politikailag – Oroszország felől nézve – racionálisnak is tekinthető,
tette hozzá a szakértő.
Az pedig már nyilván az egyes politikai közösségeken és azok kormányain múlik, hogy mindent mérlegelve valóban jó döntésnek tartják-e az esetleges kilépést az Európai Unióból. Sz. Bíró Zoltán azonban úgy látja, egy ilyen lépés nagyon sok olyan kényelmi elemet szüntetne meg, amire talán nem figyelnek a térségben élők. A határátjárhatóságtól a munkavállaláson keresztül az egyetemre járásig, nagyon sok olyan gyakorlati terület van, amire természetes módon tekinthetnek, miközben az uniós tagság velejárója.
Mindaddig, amíg Oroszország és a Nyugat viszonyát egy erős bizalmatlanság és helyenként konfrontáció határozza meg, addig nyilvánvalóan
Moszkva abban érdekelt, hogy az Európai Unió ne legyen túlzottan erős, és belső gondokkal és problémákkal lekötött legyen.
Abban a pillanatban viszont, hogy fordulat következik be, és Oroszország azt gondolja, számára és a politikai közösség nagy többsége számára jelentene előnyt, hogy kiterjedt, közeli politikai és gazdasági kapcsolatot alakítson ki ez EU-val, akkor egyből a belső stabilitás és hatékony működése válna érdekévé ténylegesen is Oroszországnak – fogalmazott a szakértő, aki szerint természetesen változhatnak a jelenlegi elképzelések.
Vannak retorikai jelek, példaként említve a szerdai beszédét, ami alapján Putyin kísérletet tesz arra, hogy azt a képet, ami az elmúlt években Oroszországról kialakult, hogy egy konfrontálódó, megbízhatatlan, kiszámíthatatlan, a nemzetközi normákat áthágó szereplője a nemzetközi életnek, azt valahogy visszaforgassa egy békeszerető, semmiképpen nem expanzionista, senkire rá nem támadni kívánó ország képébe. Sz. Bíró Zoltán pedig az orosz elnök szavainak a jelentőségét egyáltalán nem becsülné le, mert
a politikában ezeknek is nagy jelentőségük van.
A kérdés csak az, hogy Vlagyimir Putyin retorikai mutatványa a későbbiekben kiegészül-e tényleges kompromisszumokkal és tettekkel – tette hozzá az InfoRádiónak nyilatkozó Oroszország-szakértő.