Mint ismert, az orosz állami szervek kezdetben még cáfolták, hogy nukleáris eszközt érintett a robbanás, ehelyett arról beszéltek, hogy egy folyékony tüzelőanyagú hajtómű tesztelése során történt a detonáció. Ennek a magyarázatnak azonban ellentmondott, hogy a robbanás közelében hirtelen megnőtt, majd normális szintre csökkent egyfajta sugárzás, magyarázta az InfoRádióban az MTA Világgazdasági Kutató Intézetének főmunkatársa. N. Rózsa Erzsébet szerint inkább
arról lehet szó, hogy egy olyan hajtóművet teszteltek, amelyet műholdak pályára állításánál is használnak. "Radioaktív izotópokkal működő hajtómű lehetett"
– tette hozzá a szakember.
Hozzátette, az, hogy a halálos áldozatokat nyilvános temetésen – a felvételek tanulsága szerint – hétköznapi koporsókban, tömeg kíséretében temették el, azt feltételezi, hogy ők a tragédia idején nem ott tartózkodhattak, ahol a sérültek, ugyanis őket sugárfertőzést mutató tünetekkel szállították kórházba. Az pedig, hogy az érintett községet, valamint a környező településeket nem evakuálták, azt jelentheti, hogy
térben és időben igen limitált lehetett maga a sugárzás.
Hogy Oroszország-szerte több nukleáris mérőállomás is leállt, illetve nem sugároz adatokat, a szakértő szerint annak az elfedésére szolgálhat, hogy pontosan milyen hajtóművel kísérleteznek. Moszkva ezzel a technikai újításokkal kapcsolatos információkat kívánja visszatartani, vélekedett az MTVA kutató intézetének főmunkatársa. De nem jeleztek sem a Balti államok, sem a távol-keleti országok mérőállomásai, ami azt erősíti, hogy az a bizonyos gamma sugárzás korlátozott területen következett be, és nem került ki a környezetbe.
"Nincsen pánik Oroszországban, ez már nem Csernobil időszaka"
- tette hozzá N. Rózsa Erzsébet.
Az adatszolgáltatást nem írja elő
Az Átfogó Atomcsend Egyezmény, amelyet 1996-ban nyitottak meg aláírásra, arról szól, hogy a földgolyón minden közegben, bármilyen oknál fogva is, tilos nukleáris kísérleti robbantás végrehajtása. Ennek ellenőrzésére egy 337 mérőállomásból álló hálózat épült ki világszerte, köztük 25 eszköz Oroszországban - ismertette N. Rózsa Erzsébet, aki megismételte, hogy ezek közül kettő leállt, valószínűleg ipari, katonaműszaki titkok megőrzésének az okán lehetséges. Hogy meddig tartható fenn ez az állapot, arról maga a szerződés nem szól, hiszen az csak azt írja elő, hogy senki nem hajthat végre nukleáris kísérleti robbantást, valamint azt, hogy ennek a betartását hogyan ellenőrzik - tette hozzá a szakértő.