Nyitókép: Mohamed Szaber

Nem könnyű megvédeni a mekkai zarándokokat a radikálisoktól

Infostart / InfoRádió
2019. augusztus 10. 08:10
A mekkai zarándoklat rendjének fenntartásáért hivatalosan a szaúdi királyi család felel. Az InfoRádiónak nyilatkozó szakértő szerint a hatóságoknak külön aggodalomra ad okot, hogy megvédjék a síita zarándokokat az esetleges szunnita radikálisok támadásaitól.

Hivatalos adatok szerint a körülbelül 2 millió zarándok közül csaknem 1,8 millióan külföldről érkeztek Szaúd-Arábiába. A hívőket pénteken buszokkal szállítják a Mekkától öt kilométerre fekvő Mínába, ahol az erre a célra kialakított sátortábor akár 2,6 millió zarándokot is el tud szállásolni. Szombat reggel az emberek a 70 méter magas Arafat hegyre indulnak, ahol a hagyományok szerint Mohamed próféta a halála előtt utoljára prédikált a muszlimoknak. Itt napnyugtáig kórusban szólongatják Allahot, és neki ajánlják szolgálataikat. A több napig tartó zarándoklat kedden ér véget.

Az InfoRádióban nyilatkozó szakértő szerint

minden évben nagy "túljelentkezés" van a mekkai zarándoklatra, Mekka befogadóképessége márpedig erősen korlátolt.

Sayfo Omar, a Külügyi és Külgazdasági Intézet külsős szakértője szerint éppen ezért kvótákat határozott meg Szaúd-Arábia a muszlim országok számára; ezer főnként biztosítanak egy-egy zarándokhelyet.

"A szaúdi kormány alapvetően nem tesz különbséget síita vagy szunnita többségű országok között, mindenki számára kizárólag lakosságarányban ad zarándokkvótákat.

A szaúdi uralkodó család a szent helyek őrzője titulussal is őrzi legitimitását, ami azt jelenti, hogy az ő felelőssége a zarándokok biztonságát garantálni"

- folytatta Sayfo Omar.

Mivel a zarándokokat hivatalos, professzionális cégek szervezik, ezek már célcsoportokra is szakosodtak az idők során: az irániakat külön cég intézi, de például Libanon síita és szunnita közösségeivel is különböző cégek foglalkoznak - mutatott rá, hozzátéve, még a szállásuk is külön van.

A zarándokok csoportokban mozognak, de vannak olyan helyek, mint például a Kába szentély vagy a sátán megkövezésének helye, ahol szükségszerűen találkoznak a különféle csoportok.

"Közismert, hogy Szaúd-Arábia és Irán közt feszültség van, de ezek nem csak vallásiak, sokkal inkább politikaiak, és a térség feletti dominanciáról szólnak 1979, az iráni iszlám forradalom óta"

- tette még hozzá a szakértő. Ez a konfliktus több alkalommal is kivetül a zarándoklatra 1986-ban például a szaúdi hatóságok 150 iráni zarándokot tartóztattak le, amiért TNT robbanószert próbáltak becsempészni. Azzal vádolták őket, hogy a zarándoklaton akartak merényletet elkövetni. Irán a vizsgálatok után bocsánatot kért. Egy másik esetben, 2015-ben egy állvány összeomlott Mekkában, 111 embert, köztük 11 iránit temetett maga alá. Ezután az iráni sajtó nyomás alá helyezte Szaúd-Arábiát és megkérdőjelezte, hogy képesek-e megvédeni a zarándokokat.

A szaúdi uralkodóháznak évtizedek óta problémát okoz a saját belső, radikális ellenzéke. Szaúd-Arábiában az al-Kaida és az Iszlám Állam is jelen van, ezért is nehézség a szaúdi államnak megvédeni a síita zarándokokat az esetleges radikális szunniták támadásaitól.


KAPCSOLÓDÓ HANG:
Mekkai zarándoklat - biztonságpolitikailag - Sayfo Omar
A böngészője nem támogatja a HTML5 lejátszást