Japán 1988-ban váltott az úgynevezett tudományos célú bálnavadászatra, decemberben azonban bejelentette, hogy kilép a Nemzetközi Bálnavadászati Bizottságból (IWC), hogy folytathassa a kereskedelmi célú vadászatot. Az erről szóló határozat vasárnap lépett életbe.
A japán halászati ügynökség közlése szerint az év végéig kitűzött kvóta 227 bálna.
Ez kevesebb, mint a Déli-sarkvidéken az elmúlt években átlagosan vadászott állatok száma.
A hajók indulását bálnavadászok, családjaik és a hatóságok két bálnavadászattal foglalkozó városban, a délnyugati Simonoszekiben és az északi Kusiróban ünnepelték meg, remélve a biztonságos visszatérést és a gazdag zsákmányt.
"Reméljük, hogy a kereskedelmi bálnavadászat a lehető leghamarabb megerősödik, hozzájárulva a helyi jóléthez és tovább örökíti Japán gazdag kultúráját a következő generációnak" - mondta Nisimura Jaszutosi, a halászati ügynökség főtitkárhelyettese Tokióban.
A hajók, amelyekhez a későbbiekben továbbiak is csatlakoznak, a nyár nagy részében csőröscetekre és csukabálnákra fognak vadászni.
A bírálók szerint Japán 1988 után egyszerűen tudományos kutatásnak álcázott kereskedelmi vadászatot folytatott, mivel az állatok húsa végül az üzletek polcaira és az éttermekbe került. "Világszerte szomorú nap ez a bálnavédelem számára" - mondta Nicola Beynon, a Humane Society International szervezet munkatársa.
"Bár a kutatás feliratot eltávolították a hajók oldaláról, a vadászok már nem a tudomány álcája alatt szigonyozzák le az állatokat, ezeket a bámulatos lényeket azonban továbbra is törvényes ok nélkül gyilkolják le" - fogalmazott Beynon.
A bálnavadászat nem nagy üzlet Japán számára. A bálnahús az éves húsfogyasztás 0,1 százalékát teszi ki és nagyjából 300 ember kötődik közvetlenül a bálnavadászathoz.
Az évente 4-5 ezer tonnányi bálnahús az ország lakossága számára fejenként csak 40-50 grammot jelent. Még a vadászatot támogatók szerint is időbe telik, míg a kereslet kiépül.