A Nagyszebeni Nyilatkozatban megállapítják: a béke és demokrácia értékeiben egyesült Európa stabilitást és jólétet teremtett a földrészen és félmilliárd állampolgárával, egységes piacával globális gazdasági és kereskedelmi szereplővé, a világpolitikát befolyásoló tényezővé vált.
"Egységesen erősebbek leszünk ebben az egyre nyugtalanabb, egyre több kihívást produkáló világban. Vezetőkként a mi felelősségünk, hogy erősebbé tegyük Uniónkat, jobb jövőt építsünk és elismerjük más államok európai perspektíváját is" - hangoztatják a tagállamok vezetői.
Az unió jövőjével kapcsolatos vállalásaikat részletezve - a vasfüggönyt harminc éve ledöntő, szabadságukért harcoló milliókra emlékeztetve - az állam- és kormányfők leszögezték: nem engednek teret a közös érdekeket sértő megosztásnak, számukra "egyetlen Európa" létezik kelettől nyugatig: ezt akarják megvédeni.
Vállalták:
"jóban-rosszban" egységesek és szolidárisak maradnak egymással, mindig közös megoldásokra fognak törekedni, de meghallgatják egymást a tisztelet és megértés jegyében.
A tagállamok vezetői elkötelezték magukat, hogy továbbra is megvédik a szerződésekben lefektetett európai értékeket, a demokráciát, jogállamiságot, az európai polgárok szabadságjogait. Mindig tiszteletben tartják a méltányosság elvét, nemcsak a munkaerőpiacon, hanem a szociális szolgáltatások, gazdaság, digitális átállás terén is. Még határozottabban akarnak dolgozni a tagországok közti különbségek csökkentésén, és vállalják, hogy előteremtik az ambícióik megvalósításához szükséges eszközöket.
Az EU-27-ek vezetői a következő európai generációk jövőjéért akarnak dolgozni, "befektetni" a fiatalokba, olyan felkészült Uniót építve, amely képes ellenállni a 21. század erősödő kihívásainak.
A nyilatkozatban azt ígérik: megvédik Európa polgárait, ennek érdekében pedig fejlesztik az ehhez szükséges erőket, és együttműködnek az unió nemzetközi partnereivel. Végezetül vállalják, hogy az EU mindig a megállapodásokon alapuló nemzetközi jog tiszteletben tartásával felelős globális tényezőként fog megnyilvánulni, olyan ügyekben, mint a környezet védelme, vagy a klímaváltozás elleni közös fellépés.
Merkel több EU-csúcsot szeretne
Angela Merkel német kancellár növelné az uniós csúcstalálkozók számát. A német kancellár Nagyszebenben az uniós állam- és kormányfők csütörtöki informális találkozóján azt javasolta, hogy az eddigi évente négy helyett kéthavonta, tehát egy esztendőben hat alkalommal üljenek össze.
Merkel ezt azokkal a felhalmozott ügyekkel indokolta, amelyekben mindeddig nem született döntés.
"Egyes iratok, akár két, három, négy évig is hevernek.
A kérdésben az Európai Tanács felelősséggel tartozik" - hangoztatta.
Az Európai Unió állam-, illetve kormányfőit, valamint az Európai Bizottság elnökét tömörítő uniós intézmény évente rendszerint négy alkalommal ülésezik, ezekhez jönnek még rendkívüli ülések, mint most Nagyszebenben.
Macron nem ragaszkodna a csúcsjelöltségi rendszerhez
Emmanuel Macron francia köztársasági elnök kijelentette, hogy erős és hozzáértő tisztségviselőket akar látni az Európai Unió intézményeinek az élén a következő öt évben, tekintet nélkül arra, hogy mely országok állampolgárai. Macron megerősítette azt a nézetét, hogy az uniós vezetőknek és nem a parlamentnek kell jelölniük őket.
A május végi európai parlamenti választások közeledtével a színfalak mögött folyik az alkudozás arról, hogy kik és melyik országból vezethetik majd ezeket az intézményeket, beleértve a végrehajtó testületet, az Európai Bizottságot.
Macron azt is hozzátette: nem érzi kötelességének, hogy tartsa magát magát az úgynevezett csúcsjelöltségi rendszerhez, amelyben az Európai Parlament jelöli az Európai Bizottság fejét, nem pedig az unió vezetői.
Az Európai Unióról szóló szerződés módosítását sürgeti Kurz
Sebastian Kurz osztrák kancellár Nagyszebenben az uniós állam- és kormányfők informális találkozóján azt mondta: új szerződésre van szükség, mert a 2009. december 1-jén életbe lépett Lisszaboni Szerződés a politikus szerint már nem időszerű.
A szerződésmódosítást Heinz-Christian Strache osztrák alkancellár, az FPÖ elnöke is támogatja. Az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker ugyanakkor már korábban a szerződés jelenlegi változatának megtartása mellett érvelt.
A tervezett új szerződés szigorúbban szankcionálná a költségvetés és a jogállamiság megsértését. Büntetést érdemelne Kurz szerint továbbá az az állam, amelyik beengedi az illegális bevándorlókat, és azzal megsérti a kötelező ujjlenyomat-vételre vonatkozó Eurodac-rendeletet.
Weber cáfolt
Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) csúcsjelöltje csütörtökön cáfolta azokat a híreszteléseket, miszerint Michel Barniert, az Európai Bizottság jelenlegi brexitügyi főtárgyalóját nevezhetik ki a brüsszeli testület új vezetőjének.
Nagyszebenben az uniós állam- és kormányfők informális találkozójának margóján nyilatkozó Weber hangsúlyozta: az EPP novemberi pártkongresszusán a szavazatok 79 százalékával választották a pártcsalád csúcsjelöltjének. Az EPP "nevetséges intézménnyé válna", ha nem tartaná magát ehhez a döntéshez.
Sebastian Kurz osztrák néppárti kancellár csütörtökön Nagyszebenben ismét támogatásáról biztosította Webert.
Orbán Viktor magyar kormányfő hétfőn Budapesten Heinz-Christian Strache osztrák alkancellárral, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) elnökével folytatott megbeszélése után kijelentette, hogy a magyar kormány nem támogathatja az EPP-s Manfred Weber európai bizottsági elnöki jelöltségét.