Újabb tárgy kering mostantól a Hold körül, le is fog rá szállni

Infostart
2019. április 5. 14:27
Izrael bocsátott fel szondát. Az Ószövetség első szava a neve.

Hold körüli pályára állt az első izraeli Hold-szonda, sikeresen végrehajtva a misszió sikeréhez szükséges újabb kritikus manővert - jelentették be csütörtökön az Izrael középső részén fekvő jehudi űrközpontban.

A Beresit nevű, legénység nélküli kis űrhajó azután állt elliptikus pályára a Föld kísérője körül, hogy 5,5 millió kilométert tett meg február 22-i felbocsátása óta, egyre közeledve a Holdhoz, amelyre egy hét múlva száll le.

A szonda újdonsága, hogy ez lesz az első magánűreszköz a Holdon, egyúttal a legkisebb.

A túlnyomórészt magánvállalkozásban készült, négylábú, mosógépnagyságú szonda a Hold egyik legnagyobb tengerénél, a Mare Serenitatisnél landol, a tervek szerint április 11-én.

A pályára állásnál már csak maga a landolás lesz izgalmasabb fejlemény a misszióban - mondta Ofer Doron, az Israel Aerospace Industries állami repülőgépgyár űrkutatási vezérigazgatója.

A misszió a SpaceIL izraeli magánvállalkozás és az állami repülőgépgyár közös projektje. Az űrszonda mintegy 100 millió dollárba (28 milliárd forintba) került, a költséget elsősorban magánadományozók állták, mindenekelőtt Morris Kahn 88 éves dél-afrikai-izraeli milliárdos.

Ha minden a tervek szerint sikerül, Izrael lesz Oroszország, az Egyesült Államok és Kína után a világ negyedik országa, amely űreszközt küldött a Holdra.

Az 585 kilogrammos, 1,5 méter magas miniűrhajó két-három napig fog a Hold felszínén működni. A fedélzetén lévő műszerek mérni fogják az égitest mágneses mezejét, felvételeket készítenek a leszállás helyéről.

Emellett a Beresit kitűz a Holdon egy izraeli zászlót, és egy kapszulában az égitesten hagy digitális lemezeket, rajta izraeli szimbólumokkal, dalokkal, gyermekrajzokkal, a Bibliával és egy holokauszttúlélő visszaemlékezéseivel "a jövendő nemzedékek számára".

A Beresit Mózes első könyvének (Teremtés könyve) héber neve. Ezzel a szóval kezdődik az ószövetségi szentírás is.