A brit uniós tagság megszűnési folyamatának (brexit) áttekintése, valamint a külkapcsolatok és az Európai Unió gazdasági bázisának erősítése lesznek a központi témák az EU-tagországok állam-, illetve kormányfőinek idei első, kétnapos, csütörtökön kezdődő találkozóján.
Napirendre kerül az egységes piac, a tőkepiaci unió, valamint a digitális politika, az iparpolitika és a kereskedelempolitika továbbfejlesztése, továbbá az álhírek elleni küzdelem eredményei. Foglalkoznak a május végén esedékes európai parlamenti és a nemzeti választások védelmével is.
Az Európai Tanács megbeszélést folytat az úgynevezett európai szemeszter idei prioritásairól, várhatóan jóváhagyja az euróövezet gazdaságpolitikájáról szóló ajánlást, valamint előkészíti az unió és Kína április 9-i csúcstalálkozóját, a migrációról azonban nem lesz szó.
Brexit: rábólintanának a rövid hosszabbításra
Az EU-csúcs mai ülésén megtárgyalják Theresa May brit miniszterelnök javaslatát a brexit március 29-i határidejének június 30-ig történő kitolásáról. A bent maradó tagállamok támogatnák a rövid halasztást, ha a brit parlament megszavazná a mostani megállapodás szövegét. Ez azonban egyelőre meglehetősen kétséges, ezért több politikus is üzent Londonnak.
Theresa May brit miniszterelnök a tanácskozás előtt úgy nyilatkozott, hogy "őszintén reméli", hogy Nagy-Britannia rendezett módon, az Európai Unióval kötött kilépési megállapodás elfogadásával hagyja el az EU-t; erre lehetőséget biztosítana az uniós szerződések alapján március 29-én esedékes jelenlegi határidő rövid idővel való meghosszabbítása - és az uniós 27-ek jóváhagyása.
Fontos elfogadni, hogy Nagy-Britannia uniós tagságának megszűnése (Brexit) a brit emberek döntése. A brit parlamentnek ezt teljesítenie kell
- tette hozzá Theresa May.
Angela Merkel szerint lehet szó a brexit rövid távú halasztásáról, de ehhez a londoni alsóháznak el kell fogadnia a brit kormány és az EU megállapodását a kilépés feltételeiről. Ha nem sikerül elfogadni a megállapodást, vagy nem is szavaznak róla az alsóházban, újabb EU-csúcs összehívására lehet szükség március 29. előtt.
A német kancellár a német álláspontot ismertetve kijelentette:
az utolsó pillanatig küzdeni kell a megegyezésen alapuló, rendezett brexitért, mert Németországnak, illetve az EU-ban maradó 27 tagállamnak és a közösségből távozó országnak is ez az érdeke.
Londonnak is üzent Merkel, mégpedig azt, hogy "a brit parlament alsóházának komolyan kell vennie a brit EU-tagság megállapodás nélküli megszűnésének veszélyeit és el kell fogadnia a brit kormány és az Európai Unió megállapodását a brexit feltételeiről. Az unióban maradó tagországok vezetőinek pedig a kancellár szerint az unió jövőjére kell gondolniuk, ezért az utolsó pillanatig azon fognak dolgozni, hogy egy rendezett kiválást érjenek el.
Ezen az állásponton van Emmanuel Macron is, a francia államfő szerint ugyanakkor nem lehet a határidőt a végtelenségig hosszabbítani. Nyilatkozatában azt is hangsúlyozta: egyértelművé kell tenni London számára, hogy a brexit a brit nép döntésének eredménye, valamint azt is, hogy
a megállapodás kétéves, alapos munka eredménye, amely a lehető legjobb egyezség úgy Nagy-Britannia, mind az unió számára. Azt újratárgyalni nem lehet.
Elutasítása esetén megállapodás nélkül lép ki az unióból Nagy-Britannia, az unió erre is fel van készülve - tette hozzá.
Varadkar: indoklásra van szükség
Az Egyesült Királysággal szemben tugalmasságot kell mutatni a brit belpolitikai káosz miatt, és megfelelő indoklás esetén lehetővé kell tenni az európai uniós kiválás határidejének rövid kiterjesztését - jelentette ki az ír kormányfő a csütörtöki brüsszeli EU-csúcs előtt.
Leo Varadkar hangsúlyozta, hogy a bennmaradó tagállamok egyike sem szeretné, ha a szigetország megállapodás nélkül, rendezetlen módon kényszerülne kilépni az EU-ból, ezért nyitottak a hosszabbításra.
Ehhez azonban az kell, hogy London indokolni tudja a kérelmét, mivel el kellene kerülni egy olyan helyzetet, amelyben párhavonta újra és újra el kell halasztani a döntéseket és a határidőket
- mondta.
A rövid halasztást támogatta Sebastian Kurz osztrák kancellár is, kiemelve, hogy abszurd lenne az Egyesült Királyság részvétele az EP-választáson.
A nép akarata
Csütörtök négyig már egymillióan írták alá azt a hivatalos, a brit parlament honlapján megjelent petíciót, amely brexitfolyamat leállítását akarja elérni, és azt, hogy Nagy-Britannia maradjon az Európai Unió tagja. A februárban indított petíciót csütörtökön annyian akarták aláírni, hogy többször is elérhetetlenné vált az oldal.
Az már biztos, hogy a petíciót tárgyalnia kell majd a parlamentnek, mert az közérdekű és több mint a 100 ezer brit állampolgár hitelesen aláírta, ám az 50. cikkely aktiválásának visszavonására egyedül a petíció alapján nem kötelezhetik a kormányt.
A brit kormány és a parlament hivatalos petíciós honlapján megjelent felhívás azt követelte, hogy a kormány vonja vissza a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyének aktiválásáról szóló értesítést. Ez a cikkely szabályozza és aktiválása el is indítja a kilépési folyamatot. Az 50. cikk értelmében az uniós tagság megszűnik a kilépési megállapodás hatályba lépésével, megállapodás hiányában a kilépési szándék hivatalos bejelentése után két évvel, de a kilépési tárgyalások az összes tagállam egyhangú döntésével meghosszabbíthatók.
Theresa May brit miniszterelnök 2017. március 29-én értesítette az EU-t az 50. cikkely aktiválásáról, így a brit kilépés határideje jövő péntek, függetlenül attól, hogy addig elfogadja-e a parlament a brexit feltételrendszeréről az EU-val novemberben elért, a londoni alsóház által azonban kétszer is nagy többséggel elutasított megállapodást, amelyet még az összes többi tagállamnak és az Európai Parlamentnek is ratifikálnia kellene.
A petíció megfogalmazói szerint a brit kormány rendre azt állítja, hogy a kilépés az Európai Unióból "a nép akarata". Ezt az állítást azonban álláspontjuk szerint meg kell cáfolni,
annak bizonyításával, hogy milyen erőteljes a támogatottsága Nagy-Britannia további EU-tagságának, és mivel nem biztos az újabb népszavazás kiírása a brit EU-tagságról, a bennmaradást pártolók szavazzanak a petíció aláírásával - áll a felhívásban.
Az Egyesült Királyság lakossága egyébként 66 millió fő.
"Lehetséges, de nagyon valószínűtlen"
Jeremy Hunt brit külügyminiszter a BBC közszolgálati rádió csütörtöki hírmagazinjában kijelentette: ha egy hét múlva, vagyis a kilépési határidő előtt egy nappal sem lesz elfogadott brexitmegállapodás, onnantól "nagyon korlátozottá" válna a további fejlemények lehetséges listája.
Hunt szerint a parlament megszavazhatja az 50. cikkely aktiválásának visszavonását, vagyis "a Brexit törlését", bár ez "nagyon valószínűtlen".