eur:
394.24
usd:
369.95
bux:
65045.06
2024. április 20. szombat Tivadar
Nyitókép: Pixabay.com

Amerika most megmondja, hogy állnak az emberi jogok a nagyvilágban

Magyarországról is szó van az Egyesült Államok szokásos éves emberi jogi jelentésében.

Sajtótájékoztatóján az amerikai diplomácia vezetője, Mike Pompeo hangsúlyozta, hogy az emberi jogi visszaélések feltárásával és az emberi jogokat tiszteletben nem tartó országokra gyakorolt nyomással lehet változást elérni.

A jelentés elkészítésében a világban szolgálatot teljesítő több száz amerikai diplomata vett részt.

A sajtótájékoztatón Mike Pompeo mindenekelőtt az

Iránban, Dél-Szudánban, Nicaraguában és Kínában uralkodó helyzetet marasztalta el.

A jelentés részletesen kitér arra, hogy Iránban 20 embert ítéltek halálra és ezreket tartanak fogva előzetes tárgyalás nélkül pusztán azért, mert a jogaikért tüntettek. Az iráni kormányzat megtiltotta a helyi médiának, hogy a tüntetésekről tudósítson.

Dél-Szudánban a katonák politikai és etnikai hovatartozásuk miatt rendszeres szexuális erőszakot követnek el civilek ellen, Nicaraguában pedig a békésen tüntetőknek mesterlövészekkel, a kormány bírálóinak pedig börtönnel, halállal, vagy száműzetéssel kellett szembenézniük.

Erőteljes fenntartásokat fogalmazott meg a tárca jelentése Kínáról.

"Az 1930-as évek óta nem volt ilyen rossz a kínai muszlim kisebbség helyzete" - fogalmazott a sajtótájékoztatón Michael Kozak, a külügyminisztérium emberi jogokkal és demokráciával foglalkozó részlegének vezetője.

Mint mondta:

"alkalmanként emberek millióit gyűjtik be, munkatáborokba zárják, megkínozzák őket, lényegében megpróbálják teljesen megsemmisíteni a kultúrájukat, vallásukat és eltüntetni még a génjeiket is".

Kozak kifejtette: Kína eleinte tagadta a munkatáborok létezését, de ma már legalább elismeri, hogy vannak, de ezeket szakmára kiképző központoknak nevezi és azt állítja, hogy önkéntes alapon működnek.

Az amerikai külügyminisztérium jelentése szerint Kína az elmúlt esztendőben jelentősen fokozta a muszlim kisebbség tömeges bebörtönzését a Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területen.

Magyarországi helyzet

Magyarországról szólva a külügyminisztérium jelentése megállapítja, hogy az ország többpárti parlamenti demokrácia, és idézi az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) választási megfigyelőinek jelentését, miszerint

az alapvető emberi és szabadságjogokat tiszteletben tartják, de "ellenséges légkörben gyakorolják."

A jelentés szintén az EBESZ-re hivatkozva állapítja meg, hogy a tavalyi választásokon

"a kormányzati tájékoztatási kampány jelentős részben megkülönböztethetetlen volt a Fidesz kampányától,

egyértelmű előnyt biztosítva ezzel a Fidesznek".

A dokumentum megemlíti, hogy jelentés érkezett a civil szervezetek politikai megfélemlítéséről és a működésüket érintő jogi megszorításokról.

Szerepel a dokumentumban a magyar

börtönökben tapasztalható túlzsúfoltság és esetenkénti fizikai erőszak

is, és utal az alapvető jogok biztosának ezzel kapcsolatos jelentésére, illetve idézi az NGO-k vonatkozó jelentéseit is.

Címlapról ajánljuk
Oeconomus kiszámolta, mi az olimpikonná válás ára

Oeconomus kiszámolta, mi az olimpikonná válás ára

A nagy nemzetközi sportesemények kapcsán általában a közvetlenül látható eredményeket értékeljük, vagyis a kimagasló sportteljesítményt, ugyanakkor sokan felhívják a figyelmet arra a hosszú évekig tartó munkára és a kitartásra is, amely egy-egy teljesítmény mögött áll – ez áll az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzésében, amely az olimpikonná válás árát vizsgálta.

Kiderült, hány magyar dolgozik külföldön – és az is, mivel lehetne őket hazacsábítani

A magyarok főképpen a külföldön elérhető magasabb fizetés, az itthoni bizonytalanabb, kiszámíthatatlanabb jövő, valamint a "klíma" miatt vándorolnak ki valamelyik nyugat-európai országba – ez derült ki az Egyensúly Intézet felméréséből, amelyből javaslatcsomag is készült az intézet és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége összefogásából. Az InfoRádió Kozák Ákost és Gazsi Attilát kérdezte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.22. hétfő, 18:00
Dobrowiecki Péter Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
Mitrovits Miklós történész, Lengyelország-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×