Hónapokig tartó huzavona után pénteken végül bizalmat szavazott a svéd parlament a szociáldemokrata Stefan Löfvennek, aki így 131 nappal a parlamenti választás után megalakíthatja második kormányát.
Holott a legtöbb képviselő ellene voksolt: mindössze 115-en támogatták a kormányfőt, míg 153-an ellene szavaztak. 77 képviselő, mindazonáltal tartózkodott, ami egy jellegzetesen svéd alkotmányos rendelkezésnek köszönhetően az igenek táborát bővítette: így nem volt szüksége a hagyományosan elvárt 175 igen szavazatra.
A szavazás után a régi-új kormányfő kijelentette: koalíciós kormánya folytatni fogja a nyílt társadalom felépítését zászlajára tűző politikát.
„Alázattal és határozottsággal vállalom a rám ruházott felelősséget.
Hétfőn nyilatkozatban közlöm az új kormány összetételét” - mondta Stefan Löfven, majd hozzátette: a koalíciós tárgyalás minden kormánypárt számára komoly kompromisszumok árán jött létre, de szükség lesz az egységre, ha eredményesen akarnak kormányozni.
A pénteki voksolással véget ért patthelyzet a szeptemberi parlamenti választásokat követően alakult ki, miután a hárompárti baloldali pártszövetség csupán egyetlen parlamenti mandátummal előzte meg a négypárti jobb-közép szövetséget. A hétfőn megalakuló, úgynevezett „vörös-zöld” kormány a svéd parlamentarizmus történetének leggyengébb kormánya lesz, ugyanis precedens nélküli, hogy ilyen szűkös kisebbséggel kormányt alakítottak volna a stockholmi parlamentben.
A svéd alkotmány nem rendelkezik arról, hogy a választást követően hány nap áll a győztes pártok rendelkezésére, hogy kormányt alakítsanak, mindazonáltal előírja: a parlament legfeljebb négyszer tarthat bizalmi szavazást a kormányalakításról, a negyedik sikertelen próbálkozás után újabb választásokat kell kiírni. A pénteki voksolás a harmadik volt a sorban.