Lényeges változások történtek az Egyesült Államokban 2001. szeptember 11-ét követően, pedig ott azóta nagy támadás nem volt – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Kis-Benedek József nemzetbiztonsági szakértő. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára szerint a hatóságok komoly szigorításokat vezettek be: megpróbálták felszámolni a különböző hálózatokat, megerősítették az FBI-t és figyelemmel kísérték a külföldön folytatott Amerika-ellenes tevékenységeket is.
Szigorították a beutazás és a pénzbevitel szabályait.
„Nem úgy van, mint Európában, hogy nekimegyek a határnak, átmegyek és ott vagyok”
– fogalmazott a szakértő, hozzátéve: az amerikaiak sokkal érzékenyebbek a terrorizmussal szemben. Fokozták az NSA, a Nemzetbiztonsági Ügynökség működését, ráerősítettek a lehallgatásokra. A külföldi képviseleteket is megerősítették, „manapság külföldön az amerikai nagykövetségek úgy néznek ki, mint egy erőd”.
Kis-Benedek József ugyanakkor úgy látja, hogy
sok európai országba könnyen be lehet jutni olyanoknak is, akik nem jó szándékkal érkeznek.
A nemzetbiztonsági szakértő kiemelte: Európában konkrétan behatárolható, hogy mely országban mennyi terrortámadást követtek el. Arról is beszélt, hogy bár figyelni kell az illegális migrációra, az adatok szerint a merényletek zömét mégis inkább a bevándorlók azon leszármazottai követik el, akik már Európában születtek. Szervezetten végrehajtott támadás viszont az utóbbi időben kevés volt. Bár az al-Kaidá kiszorult Afganisztánból, megjelent az Iszlám Állam – tette hozzá.
A terrorfenyegetettséget bonyolítja, a terrorizmus elleni harcot pedig nehezíti, hogy a szervezetek rejtett hálózatokat építettek ki és illegalitásba vonultak. Bár Kis-Benedek József szerint a szervezeti háttér hiánya miatt a terrorcsoportok Európában nagy merényleteket nem tudnak megszervezni, a fenyegetettséget és a félelmet fenn tudják tartani – mindezt azért, hogy a lakosság úgy érezze: bárhol, bármikor történhet támadás.
Változó szemlélet
Változóban van a terrorizmussal kapcsolatos gondolkodásmód az Egyesült Államokban – emelte ki a nemzetbiztonsági szakértő. Az amerikai politikában érzékelhető egy fordulat, miszerint az amerikai elnök a terrorizmust egyre inkább kezelhető problémának tartja, ugyanakkor nagyobb veszélynek gondol olyan nagyhatalmakat, mint Oroszország vagy Kína. Míg Észak-Korea felé nyitottak, addig például Kínát támadják.
„A terrorizmus helyett most egyes államokat próbálnak beállítani ellenfélnek vagy ellenségnek”
– fogalmazott a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára.
Kis-Benedek József szerint az európai felfogás nincs szinkronban az amerikaival: a NATO ugyanis a tömegpusztító fegyverek gyarapítása mellett érvel, míg az Európai Unióban a fő kihívást a terrorizmus elleni harc jelenti. A szakértő kiemelte: az európai országok jelentős része rá van utalva az oroszokkal vagy akár Iránnal való gazdasági kapcsolatra, az Egyesült Államok pedig szankciókat vezetett be utóbbival szemben, sőt a vele együttműködőkkel szemben is korlátozásokat helyezett kilátásba.
A nemzetbiztonsági szakértő kiemelte: az orosz Távol-Keleten kedden kezdődött hadgyakorlat – amelyben 300 ezer katona vesz részt és az utóbbi évtizedek legnagyobb művelete – nem jelenti kizárólag a terrorizmus elleni fellépést; egyfajta erőfitogtatásként is felfogható. Arra figyelmeztetve a Nyugatot, hogy szükség esetén akár államok közötti háborúra is készek.