Riasztó, hogy az Európához közel, a Földközi-tenger másik partján fekvő Algériában jelenik meg egy olyan trópusi betegség, mely Európára nagyon nem jellemző, és amely eddig csak Dél-Kelet-Ázsiában, Dél-Amerikában és egy-két háború sújtotta országban volt jelen – emelte ki a szakértő. „Valószínűleg ezért fordulhatott elő, hogy egy olyan repülőn, ami Algériából Európába tartott, egy hasmenéses kisgyerek látványa azonnal azt a gyanút váltotta ki a repülőtéri egészségügyi személyzetből, hogy nem egy kolerás esetről van-e szó” – fogalmazott, hozzátéve: végül kiderült, hogy hétköznapi megbetegedésről volt szó.
Algériában 62 igazolt kolerás esetet találtak eddig, további 170 a gyanús esetek száma, a kezelés elhalasztása miatt pedig két halálos áldozata is van a betegségnek. Biztos azonban, hogy egy kisebb, helyi járványról van szó, mert Algéria egy aránylag fejlett ország - mondta Szlávik János.
Fertőzhet-e a kolera egy repülőút alkalmával?
Többnyire valamilyen szerencsétlenség nyomán terjed el a kolera. Általában vizek fertőződnek meg a baktériummal, nagyon gyakran árvíz, földrengés vagy a háború által elpusztított vízvezetékek nyomán terjed el – hívta fel a figyelmet Szlávik János. A repülőgépen nem valószínű, hogy átragad másra a kórokozó, hiszen fertőzött széklettel és hányadékkal terjed, az ezzel való közvetlen érintkezéssel lehet elkapni, valamint rendkívül rövid a lappangási ideje is.
„A megfelelő higiéniai országokban kolerajárvány nem fordulhat elő”
– fogalmazott az infektológus.
Van-e veszélye egy betegség repülőutasokkal való terjedésének?
A szakértő elárulta: vannak olyan légúton terjedő megbetegedések, melyeknek elég lassú a lappangási ideje, és esetleg be lehet hurcolni Európára repülőn. Ilyen például a közel-keleti korona vírus, amely elsősorban Dubajban, Szaúd-Arábiában és az Egyesült Arab Emirátusokban fordul elő. Ez egy olyan tüdőgyulladás, amelyre nincs ellenszer. Európában elsősorban Angliában és Franciaországban fordulhatnak elő behurcolt esetek.
Erre Magyarországnak is fel kell készülnie. A szakember ezért hangsúlyozta: ha valaki egy trópusi útja után repülőn hazaérve azt tapasztalja, hogy – lázas, hasmenése van, erősen köhög –, forduljon orvoshoz, vagy reptéri gyanú esetén a repülőtéri orvosi szolgálat szállítsa a Dél-Pesti Centrumkórház Trópusi Intézetébe.
Szlávik János azt is elmondta, hogy a filmekben olykor látható, légúton, rendkívül gyorsan terjedő, súlyos-életveszélyes kórképeket okozó, 90%-os halálozással járó kórokozó nem létezik, a tudomány x-faktornak hívja.