Fülöp-szigeteki dolgozókat vesz fel egy lengyel hotellánc – „először furcsa volt, de ők is katolikusok, így jobban beilleszkedhetnek” – mondja a lengyel cégvezető. A Financial Times a munkaerőhiány eme példájával indítja Közép-Európáról szóló elemzését.
A térség Uniós csatlakozása és a káros kommunista gazdálkodás utáni átalakulása az EU sikersztorija. Ugyanakkor a multiknak dolgozó, jólképzett munkaerő ellenére válaszút előtt áll és nehéz lesz fenntartani az eddigi modellt – figyelmeztet az FT.
A közép-európai munkaerőhiány meglepő lehet a nyugatiak számára, amikor éppen innen indult migránsok áramlottak a többi tagállamba – köztük a miattuk is Brexitre szavazó Nagy-Britanniába – írja a brit gazdasági lap.
Az cikk megemlíti, hogy az elvándorlás súlyos demográfiai visszaeséssel párosul. 2050-re 13 százalékkal csökken a Visegrádi régió lakossága – a világon semmilyen más térségben nem várható ilyen, bár két országban, Ukrajnában és Japánban igen.
A régió viszont egyelőre növekszik és áramlanak ide a külföldi befektetők, gyártók és szolgáltatások: a JPMorgan és Standard Chartered bankok Varsóban nyitnak új irodát, a Jaguar Land Rover Szlovákiában alapít gyárat, a Daimler és a BMW Magyarországon.
Ami viszont gond:
a térség hamarosan nem tudja majd újabb dolgozókkal ellátni az üzemeket.
Magyar ipari cégek szerint a munkaerő hiánya 86 százalékuk esetében a termelés korlátozásához vezethet a következő negyedévben. A lengyeleknél ez az arány 50%, a cseheknél 43, - kétszer magasabb, mint tavaly. Mindeközben – élükön a magyar fizetésekkel - az EU-átlaghoz képest meredeken emelkedni kezdtek a bérek a térségben – írja az FT.
Beindult a harc a dolgozókért, ami néha bizarr helyzeteket okoz. A Raben holland logisztikai cég ügyfelei arra panaszkodnak: nem érkeznek meg a kamionok, mert nem jönnek be dolgozni a sofőrök, akiket magasabb fizetéssel máshová csábítottak. Gondban van a lengyel építőipar is, akadoznak a projektek.
A legtöbb régiós ország megpróbálja bővíteni a munkaerőt. Az FT idézi a magyar példát – amikor ezt külföldiek nélkül akarják elérni.
„A saját lakosságunkra, a saját identitású közegre hagyatkozunk, ez gazdasági előnyt jelent majd”
– idézi Kovács Zoltán kormányszóvivőt a lap.
Mások külföldre vetik szemüket. Lengyelország tavaly 1,7 millió rövidtávú munkavállalási engedélyt osztott ki ukrán dolgozóknak és idén még többet csábít be és ázsiai munkásokat is behozna – mindeközben a politika a külföldiek ellen ágál: „inkább a lakosságfogyás, mint a bevándorlás, mert az árulás lenne” – idézi az FT a radikális Nemzeti Mozgalom vezetőjét, Krzysztof Bosakot.
Nem biztos, hogy aggódnia kell – az FT szerint ha Nyugat-Európa megnyitja kapuit, az ukránok azonnal a lábukkal szavaznak az ottani, magasabb bérek miatt.
Elemzők szerint a térség számára megoldást kínálhat a robotizáció, amihez viszont sokkal magasabban képzett helyi dolgozók kellenek, növelni kell tehát az oktatás színvonalát – jegyzi meg az FT.