Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök délben, a finn fővárosban, Helsinkiben tartja első kétoldalú csúcstalálkozóját. A négyórásra tervezett csúcsot a finn elnöki palotában tartják, ahol az amerikai és az orosz elnök először négyszemközt tárgyal egymással, majd a két ország küldöttsége munkavacsorán folytatja az egyeztetést.
Múlt héten, mikor Donald Trump Európába indult a NATO brüsszeli csúcstalálkozójára, majd az Egyesült Királyságba, úgy vélte, hogy talán az orosz elnökkel lehet a legkönnyebb tárgyalása. Londonban, miután a brit miniszterelnökkel egyeztetett, az amerikai elnök úgy látta, hogy
jó esélye van, hogy nagyon jó kapcsolatot alakítson ki az orosz elnökkel.
Megismételte véleményét, hogy a Krím-félsziget orosz annektálását az Obama-adminisztráció politikája tette lehetővé, majd rámutatott, hogy Ukrajna mellett Szíriáról és a közel-keleti helyzetről, valamint az atomfegyver-korlátozásról is tárgyalni fog. Egy korábbi nyilatkozatában a politikus a 2016-os amerikai elnökválasztási folyamatba történt orosz beavatkozás ügyét is a tárgyalás napirendi pontjai között említette.
Feledy Botond külpolitikai elemző szerint ez utóbbi, lehet a találkozó egyik legfontosabb témája. „Van egy belpolitikai elvárás, hogy ezt napirendjére vegye, és pont ezért lesz izgalmas azt látni, hogy ezt vajon a sajtótájékoztatón vagy egyéb formában vagy milyen más módon teszi meg az amerikai elnök” – vélekedett a szakértő.
„Az európai NATO-tagok szempontjából a legjobb forgatókönyv a Krím-félsziget esetén, ha erről nem esik hivatalosan szó,
tehát ha nem történik változás, mert úgy látszik, hogy Trump elnök ezt könnyebben elengedné, mint mondjuk azt az európai NATO-tagállam társai tették, hiszen ilyen megjegyzéseket tett is, ami a Kreml álláspontját inkább tükrözi, mint az európai fővárosok álláspontját” – fogalmazott a külpolitikai elemző a Krím-félszigetről.
Utolsó erről szóló nyilatkozatában Donald Trump a CBS-nek Skóciában úgy fogalmazott: nem tekint nagy várakozással a csúcstalálkozóra, sőt arról sem nyilatkozott, hogy mit kíván egyáltalán elérni a tárgyaláson.
Feledi Botond úgy látta, hogy Vlagyimir Putyin számára már a tárgyalás létrejötte is győzelemnek tekinthető, sok engedmény nem várható az orosz elnöktől. Az pedig, hogy szigorúan vett napirendje nincs a tárgyalásnak, szintén inkább a találkozó létrejöttének jelentőségét erősíti – tette hozzá a külpolitikai elemző.