A kizárólag a palesztin tüntetők oldaláról kikerült halálos áldozatok mellett összesen 2771 palesztin sebesült meg, közülük 1373-an éles lőszerrel leadott lövésektől.
Egyiptom orvosokat és hét mentőautót küldött a Gázai övezettel közös határára, hogy az egyiptomi el-Arís város kórházaiban segítsenek a sebesült palesztin tüntetők ellátásában - közölte Ahmed Radi egészségügyi miniszter. Az al-Vatan című hírportál jelentése szerint ugyanakkor az egyiptomi mentősök készen állnak arra, hogy a Gázai övezeten belül is részt vegyenek a mentésben.
A fegyveres erőszak, amelyet az izraeli hadsereg alkalmazott az Egyesült Államok nagykövetségének hétfői Jeruzsálembe költöztetése kapcsán hevessé vált palesztin tiltakozások résztvevőivel szemben, számos ország tiltakozását kiváltotta.
Törökország úgy döntött, hogy konzultációra hazarendeli washingtoni és tel-avivi nagykövetét, miután Recep Tayyip Erdogan elnök az NTV hírtelevíziónak nyilatkozva népirtásnak nevezte az izraeli katonák cselekedeteit.
Emmanuel Macron francia elnök az éjjel nyilatkozatban ítélte el az izraeli hadsereg által a Gázai övezeti tiltakozókkal szemben alkalmazott fegyveres erőszakot, sajnálatát fejezte ki a palesztin áldozatok nagy száma miatt, és megerősítette az amerikai nagykövetség Jeruzsálembe történő áthelyezését ellenző álláspontját. Macron hangsúlyozta a palesztinok békéhez és biztonsághoz való jogát, miközben Izrael biztonságának védelme mellett is kiállt, és kijelentette, hogy országa továbbra is az izraeli-palesztin konfliktus kétállami megoldása mellett kardoskodik. Hivatalának közlése szerint Macron hétfőn Abdalláh jordániai királlyal és Mahmúd Abbász palesztin elnökkel is tárgyalt, és azt tervezi, hogy kedden Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel folytat megbeszéléseket.
A brit külügyminisztérium sokkolónak nevezte a Gázai övezetben zajló erőszakcselekményeket, és mindkét szemben álló felet visszafogottságra szólította fel. A londoni külügyi nyilatkozat hangsúlyozta, hogy "az erőszaknak ez a mértéke romboló hatással van a béke-erőfeszítésekre". "Világosan leszögeztük, hogy Nagy-Britannia támogatja a palesztinok tüntetéshez való jogát, de ezeknek a tiltakozásoknak békéseknek kell lenniük" - állapította meg az Egyesült Királyság külügyminisztériuma. London rendkívüli aggodalmának adott hangot amiatt, hogy az izraeli katonák nagy arányban használnak éles lőszert a tüntetőkkel szemben, egyúttal arra kérte Izraelt, hogy tanúsítson nagy fokú visszafogottságot.
A washingtoni Fehér Ház ezzel szemben a történtekért kizárólag a Gázai övezetet irányító iszlamista Hamász mozgalomra hárította a felelősséget, támogatásáról biztosítva ezzel Benjámin Netanjahu miniszterelnököt, aki az ország határainak védelmében alkalmazott önvédelemnek minősítette az izraeli hadsereg fellépését.
Diplomáciai források szerint az Egyesült Államok hétfőn az ENSZ-ben megakadályozta, hogy a Biztonsági Tanács független vizsgálatot rendeljen el a Gázai övezeti fejlemények ügyében.
Egyértelműen Izrael pártját fogva, Washington egy hét alatt már másodszor távolodott el európai szövetségeseitől, miután múlt hét kedden bejelentette, hogy Párizs, Berlin és London ellenkezése dacára kilép az Iránnal 2015-ben kötött többhatalmi nukleáris megállapodásból.