Diplomáciai körútján kínai, orosz, francia, brit és német kollégájától az iráni külügyminiszter "valós garanciákat" igyekszik majd kicsikarni arra, hogy az Egyesült Államok kiválása és az amerikai szankciók visszaállítása után is biztosítsák Irán gazdasági érdekeit az atommegállapodás értelmében.
Haszan Róháni iráni elnök vasárnap azt mondta: a 2015-ben kötött atomalku egyoldalú felmondása
az Egyesült Államok részéről azt jelzi, hogy véget ért az a korszak, amelyben diplomáciai eszközökkel lehet megoldani a politikai nézeteltéréseket.
Hozzátette azonban: az egyezményt, illetve általában a nemzetközi megállapodásokba vetett bizalmat a másik öt részes állam még megmentheti. Irán attól függően fog dönteni a megállapodás fenntartásáról, hogy ez az öt állam mennyire lesz képes fenntartani a saját vállalásait - szögezte le Róháni.
Bírálatok
Eközben iráni konzervatív vezetők egyre erőteljesebben bírálják a teheráni kormányt. Ahmad Dzsanati ajatollah közleményében azt írta, hogy ha Irán nem kap világos garanciákat, akkor semmiképp nem áll érdekében fenntartani az egyezményt. Az ajatollah továbbá felszólította az atomalkut aláíró Róháni elnököt, hogy kérjen bocsánatot az iráni néptől a nukleáris egyezmény okozta károk miatt.
Mohammad Ali Dzsafari tábornok, az iráni Forradalmi Gárda parancsnoka pedig azt mondta vasárnap: a Nyugatban, és különösen az európaiakban nem lehet megbízni. "Világos, hogy az európaiak az Egyesült Államokat fogják választani, ha dönteniük kell Washington és Teherán között" - jelentette ki Dzsafari a FARS iráni hírügynökségnek.