A 105 tagú nemzetgyűlés jelen lévő képviselői közül 59-en támogatták Pasinján megválasztását, 42-en ellene szavaztak. Az abszolút többséghez legalább 53 szavazatra volt szükség. A parlamentben többségben lévő, kormányzó Örményország Köztársasági Pártjának 11 képviselője is támogatta Pasinján megválasztását. Mint Bagram Bagdaszárján frakcióvezető közölte, azért döntöttek így, hogy megőrizzék az ország stabilitását, de ez nem jelenti azt, hogy általában is támogatják az ellenzéki vezetőt.
Pasinján az egyedüli jelölt volt a miniszterelnöki tisztségre. Elődje, Szerzs Szargszján az ellenzéki tömegtüntetések nyomására mondott le, amelyeket Pasinján szervezett. A tiltakozások nyomán felbomlott a kormányzó koalíció is.
Pasinján kormányfővé választását követően azonnal bejelentette lemondását Karen Karapetján ügyvezető miniszterelnök.
Beszédében a megválasztott miniszterelnök ígéretet tett a korrupció elleni harcra. Bejelentette, hogy már szerdán Karabahba - az Azerbajdzsántól véres háborúban elszakadt örmény enklávéba - utazik látogatásra. Pasinján még megválasztása előtt azt ígérte, arra fog törekedni, hogy nemzetközileg elismertesse a függetlenségét egyoldalúan kinyilvánított Karabahi Köztársaságot. Hangsúlyozta, hogy a katonai partnerség és a stratégiai együttműködés Oroszországgal továbbra is országának fontos prioritása marad.
A jereváni Köztársaság téren összegyűlt több mint tízezres tömeg ujjongva ünnepelte Pasinján megválasztását.
Oroszország - amelynek katonai támaszpontja van Örményországban - óvatosan tekint a személyi változásra, ami más politikai pályára állíthatja Örményországot, ám Pasinján biztosítékokat ajánlott fel Moszkvának megígérve, hogy nem szakít a Kremllel.
Az új kormányfő korábban lapszerkesztőként dolgozott. Személye szakítás a "káderek sorával", akik az 1990-es évek vége óta irányították Örményországot. A legutóbbi "kádert", az államfői posztot tíz éven át betöltő, oroszbarát Szerzs Szargszjánt április elején kormányfővé választották, ám a barátok pozíciókba juttatása és a korrupció miatti közfelháborodás kiváltotta kormányellenes tüntetések nyomására lemondott.
Pasinjánt a törvényhozás első nekifutásra, május elsején nem választotta meg kormányfőnek, és emiatt újfent Pasinjánt éljenző tömegek vonultak az utcákra.
Ha másodjára sem sikerült volna a választás, az örmény törvények szerint a parlamentet fel kellett volna oszlatni.